23
June, 2017
Friday

Lucas Niggli’s Big Zoom – Big Ball

Juhász László 2004 március 19.

Intakt | CD 083 | 2003

Az idén mindösszesen 36 esztendős Lucas Niggli a svájci avantgárd és újzenei élet egyik prominens figurája. Igazi projekt-ember. Kis túlzással állítható, hogy ma a kantonok országában zenei projekt nem indulhat be nélküle… Többek között dobosként készített lemezt Pierre Favre legkülönbözőbb ütős-orientált zenkaraival (Singing Drums, European Chamber Ensemble, The Drummers); részt vett Michel Wintsch Road Movie formációjában; felvett egy zongora-ütősök duó albumot Sylvie Courvoisier társaságában; tagja a Steamboat Switzerland avant-core triónak; a Zoom projektnek pedig három különböző inkarnációja él egymás mellett: a Zoom trió, a szóban forgó Big Zoom kvintett és a 12 tagú Zoom Enseble nagyzenekar az Ensemble für Neue Musik Zürich tagjainak közreműködésével.

Niggli rendkívül sokszínű munkásságát áttanulmányozva, talán nem meglepő, hogy a Big Ball lemez is egy roppant bonyolult, nehezen hallgatható és befogadható alkotás. Az album egészének változatossága, egy-egy szerzemény radikális különbözősége nem sok fogodzóval szolgál, egyértelmű műfajbehatárolást nemigen engedélyez a hallgatónak. A tételek egy része öt hangszerest (Claudio Puntin – klarinét; Nils Wogram – harsona; Philipp Schaufelberger – gitár; Peter Herbert – nagybőgő, és Niggli – dobok) felvonultató, nyugodt és jól átgondolt kamara dzsessz-érzetet áraszt; míg a lemez másik fele hihetetlenül vad és aggresszív rögtönzött kitöréseket tartalmaz. A zenekar elképesztő magabiztossággal szintetizálja a kamarazene, a dzsessz, a blues vagy éppen a rockzene műfaji idiómáit. A nyitó Phoenix zajkáoszból induló és megfontolt lassúsággal “hagyományos” dallamokba futó nyitánya, a címadó Big Ball – melyben az összes zenész ritmushangszerként alkalmazza instrumentumát – egymáson elcsúsztatott ritmusai, a The Juggler vitéz rock bandákat megszégyenítő dobszólója, vagy a záró Space Waltz impresszív improvizációi mind-mind a már említett bekategorizálhatatlanságért dolgozik. Niggli szerepe az albumon leginkább egy rendezőéhez hasonlítható: amellett, hogy ő írta és hangszerelte a szerzeményeket, a színpadon ő dirigálja a zenészeket; fáradhatatlanul játszadozik a tempóval, hol sűrű, hol pedig szellős játékából pedig mindig érezhető, hogy kinek mennyi idő és hely marad a önálló vagy kollektív rögtönzésre.

A Zoom és a Big Zoom lemezeket élő fellépések alkalmával rögzítették – Saalfelden Jazzfestival, Willisau Jazzfestival, Moods Jazzclub stb. -, de ez nem is csoda, hiszen mint az a Big Zoom kvintett feledhetetlen budapesti koncertjén is kiderült, a zenekar a színpadon van igazán elemében…

1. Phoenix [9:42] 2. Nirvana [14:40] 3. Big Ball [6:45] Drei kleine Tänze: 4. Early Bird [8:37] 5. The Juggler [3:41] 6. Usato (Ma Non Troppo) [7:45] 7. Eine kleine Bop Musik [4:34] 8. Space Waltz [12:23]

lucasniggli.ch
intaktrec.ch

Hozzászólási lehetőség kikapcsolva

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Három új Psi-kiadvány márciusban

Juhász László
2011. február 11.

Ease: Klaus Filip | Noid – No No No, No

Dusted Hoffman
2016. december 24.

Klaus Filip: 36 Days Of Earthqauke In Japan

Dusted Hoffman
2011. július 26.

Matt Weston – Not To Be Taken Away

Dusted Hoffman
2008. október 5.