11
December, 2017
Monday

BVHaast | 0404 | 2004

A Proletarian Drift anyaga egy archaikus és egy modern hangszer hangjainak, illetve egy nyugat-európai és egy távol-keleti zenész első találkozása mentén született. Egy 17. századi minta alapján konstruált lant és egy preparált akusztikus gitár hangjainak találkozásától nyílvánvalóan valami egészen újszerű, különleges és lelkesítő élményt várna az ember, ehhez képest ez a korong egy bármiféle invenciózusságot (talán direkt) mellőző, nyugodt, könnyen hallgatható – és jól érzékelhetően egészen intim – együttzenélést dokumentál. Szó se róla, gyakorta azok a zenei próbálkozások a legszimpatikusabbak, amik nem akarnak semmit, végül aztán mégis mindent visznek. A Proletarian Drift is pontosan egy ilyen album, csak az egyszerűsége miatt szerethető, de azért nagyon…

A japán Tetuzi Akiyama (gitár, mélyhegedű, egyedi készítésű hagszerek és elektronika) közel sem új név a szakmában, a Madhar formációval ’89 óta készít felvételeket, ’94-ben alapító tagja volt a Hikyo String Quintetnek, illetve két tucatnál is több duó- és triófelvételt készített olyan általunk is respektált előadókkal, mint Otomo Yoshihide, Toshimaru Nakamura, Taku Sugimoto, Jason Kahn vagy éppen Tim Barnes. Eddig a pillanatig öt szólómunkával rendelkezik, de a tervek szerint már most további négy lemeznyi szerzemény vár publikálásra. A holland Jozef van Wissem (archaikus lant) középkori régizenék tanulmányozása és interpretálása után tért át a kísérletezőbb kedvű, improvizatív játékmód felé. Eddig három szólómunkát jegyez (Retrograde, Narcissus Drowning és Simulacrum), illetve egy Gary Lucas-szal közös lemezanyagot (Diplopia).

A Proletarian Drift nem áll másból, mint egymás után elpotyogtatott különböző magasságú hangokból. Akiyama ezeken a felvételeken nylon húros rezonátoros gitáron játszik, aminek hangfekvése pontosan van Wissem reneszánsz lantjához lett igazítva. Mivel a két hangszer hangmagassága tökéletesen össze van egyeztetve, csak nagyon ritkán lehet nagy bizonyossággal megállapítani, hogy melyik hang melyik hangszertől származik; bár ezen különbségek felfedezése is inkább a műanyag és az állati bélből készített húrok közti hangzásbeli különbségeknek köszönhető. A pötty-szerű hangok néha kötegekbe, szabályos akkordokba, vagy rövid kis trillákba rendeződnek, olykor-olykor pedig a két hangszeres dialógusokat létrehozva egészítik ki egymás játékát, de párhuzamosan (úgy, hogy a két gitár egyszerre szóljon) valójában sosem jelennek meg. Az első improvizált tétel (“The Golden Mass”) két részből áll, és bár egy folytonos track-ként lett lemezre égetve, a darab tizenhetedik perce után egy majd’ félpercnyi néma csönd jelzi a tétel második felének kezdetét. A kettes számú darab, a közel 14 perces “Ascension” (aminek semmi köze nincs Glenn Branca ’81-ben írt azonos című művéhez), akár a “The Golden Mass” harmadik része is lehetne, hiszen ha minimális variálással is, de ez is ugyanazon dramaturgia szerint épül fel, mint a lemezen eddig hallottak.

A Proletarian Drift anyagát tavaly áprilisban Simpoh Yanagawa rögzítette DAT-ra a Gendai Heights művészeti galériában, ami nyomozásaim szerint Tokió egyik művésznegyedében található. A lemez utolsó néhány másodpercében jól hallható a vélhetően gyér számú közönség visszafogott tapsolása. Körülbelül 15-20 érdeklődő nézhette végig Akiyama és van Wissem előadását, és valószínűleg ez a lemez sem fog majd tömegeket vonzani, pedig egyáltalán nem egy ördöngősen nehéz, embert próbáló hallgatnivalóról van szó. Így mindenkinek szívből ajánlom ezt a nyugodalmas, pihentető albumot, ami közvetlenül megrendelhető a BVHaast hanglemezkiadó oldaláról!

1. The Golden Mass, Part I-II [17:43/12:03] 2. Ascension [13:42]

japanimprov.com/takiyama
jozefvanwissem.com
bvhaast.nl

Hozzászólási lehetőség kikapcsolva

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Hideo Ikegami – Live At Jiyu-Gakuen Myonichikan

Juhász László
2009. december 15.

Új Borbetomagus-lemez a Dancing Wayang kiadótól

Juhász László
2016. november 11.

Push The Triangle – Repush Machina

Lenkes László
2013. november 23.

Fathmount – 6-String Renderings (Two)

Dusted Hoffman
2006. szeptember 24.

Michael Pisaro | Greg Stuart – July Mountain

Dusted Hoffman
2010. március 16.