29
April, 2017
Saturday

Stasisfield | SF-4001 | 2005

Ernesto Rodrigues portugál hegedűjátékos és közeli zenésztársai Prisma című kislemezével nyitotta negyedik évét a Stasisfield netlabel, amelynek honlapjáról díjtalanul tölthető le néhány egészen kiváló – és néhány egészen rossz -, lényegében kísérleti indíttatású felvételsorozat. Bár ez a mini-album Ernesto Rodrigues neve alatt jött ki, valójában egy családi vállalkozásról van szó: az idősebb Rodrigues (hegedű, mélyhegedű) mellett fia, Guilherme Rodrigues (cselló, zsebtrombita), valamint a család barátja, a német Michael Thieke (klarinét, alt klarinét) játszik a lemezen.

Ennek a felállásnak Carlos Santos-szal kibővített változata nem régen jelentetett meg egy Kreis című albumot a Rodrigues Creative Sources nevű kiadójánál, amiről – ha minden igaz – hamarosan az Improv.hu oldalán is lehet majd olvasni.

A trióformáció lemezén vegytiszta akusztikus improvizációs zene hallható, amit 2004 március 29-én rögzítettek a lisszaboni Tcha Tcha Tcha Stúdióban. A Prisma két jól elkülöníthető hangkeltési metódussal dolgozik: az egyik a preparált húros hangszereken való szöszmötölés, nyeszetelés; a másik pedig az extrém módon bemikrofonozott fúvósok orkánszerű suhogtatása. A vonósok hallhatóan idegen, oda nem illő tárgyakkal vannak feldíszítve, ezek neszezése és csörömpölése – nagy hangerőn hallgatva a lemezt – tökéletesen kihallható. Ezeket az apró, másodpercekig fel-felvillanó hangocskákat a hegedű és a cselló vonóval való megszólaltatása, illetve a klarinét hosszan kitartott éles sivítása, vagy éppen érdes zúgása ellenpontozza. Bár nyilvánvalóan az öntörvényű – és szó szerinti – szabadzene tökéletes mintapéldájával van dolgunk – és mint ilyen, kevés fogást enged arra, hogy bele lehessen kötni -, a három improvizáció mégis mintha csupán egy-egy befejezetlen, végig nem vitt próbálkozás, ám továbbgondolásra kétségtelenül érdemes kezdeményezés lenne. A három rövidke felvétel íveket nem épít, egy-egy számon belül sincs „valahonnan-valahová”, a 18 perces kislemez mindössze slendrián módon elpotyogtatott és céltalanul kószáló hangokat mutat, amik összességükben lehetnének akár lehengerlőek is, de erről sajnos most itt nincs szó.

A Prisma számomra nem több, mint egy előzetes koncepció és kigondoltság nélküli stílusgyakorlat. Kétségtelen: érdekes kiadvány, de sajnos nem sokkal több ennél. Felemás produkció.

1. A [4:45] 2. B [5:45] 3. C [6:58]

michael-thieke.de
stasisfield.com

Hozzászólási lehetőség kikapcsolva

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Father Murphy és Les Rhinocéros koncertek Szegeden

Juhász László
2012. február 7.

Carnival Skin – Carnival Skin

Juhász László
2006. november 27.

Wozzeck – Act 5

Lenkes László
2014. március 1.

3 új korong a 10 éves Creative Sources kiadótól

Dusted Hoffman
2011. szeptember 7.