28
June, 2017
Wednesday

Los Glissandinos – Stand Clear

Dusted Hoffman 2005 augusztus 13.

Creative Sources | cs029 | 2005

A Los Glissandinos két európai zenész, a német Kai Fagaschinski és az osztrák Klaus Filip duója. A hangszerek párosítása elsőre akár szokatlannak is tűnhet – bár ha jól meggondoljuk, Alvin Lucier-nél már többször is hallhattunk hasonló összeállítást -, hiszen Fagaschinski klarinétjainak hangját, Filip pedig laptopjának szinuszhullámait dobja a közösbe, hogy a két hangszer segítségével egy zavarba ejtően eseménytelen és mozdulatlan, vagy csak rendkívül lassan változó hang-univerzumot hozzon létre.

A lemezt első hallásra talán valamiféle minimál ambientes fátyol lengi körül, de esetünkben azért ennél jóval többről van szó. Bár az alkotás egésze nem adja magát könnyen, sőt az első néhány hallgatás alkalmával kifejezetten barátságtalannak tűnhet, kétségtelenül érdemes vele próbálkozni.

A két zenei kísérletező közös munkája 2004 elején kezdődött Bécsben: tavaly a klingt.org honlap jokebox szekciójából már le lehetett tölteni egy négyrészes felvételsorozatot a duótól, majd még tavaly júliusban rögzítették a Stand Clear lemezt alkotó három felvételt, amelyek végül csak egy év múltán jelentek meg a portugál Ernesto Rodrigues mini-kiadójánál. A stúdiófelvételeket követően a Los Glissandos elsősorban koncertzenekarként működött, és mind Fagaschinski, mind pedig Filip ezzel a duóformációval töltötte idejének legnagyobb részét: egy év alatt Európa számos országában felléptek (Nagy-Britannia, Németország, Svájc, Ausztria, Szlovénia, Lengyelország stb.), tavaly zenéltek a nickelsdorfi Konfrontationen fesztiválon, idén pedig a grazi Musikprotokollon.

És most lássuk magát a lemezt: a közel tízperces The Long Ride Of Sancho Panza című tételben látszólag semmi említésre méltó nem történik; amit hallunk, az hosszan kitartott hangok együttállása, és néhány percnyi magas – de legalább halk – sípolás, amit rövidebb szusszanások és egyéb puha zajok felhorkanása szakít meg. A számítógép generálta folytonos szinuszhullámok és Fagaschinski körkörös ki- és belégzéssel megszólaltatott klarinétja sokszor hasonló hangmagasságon szólalnak meg, ezért a mozdulatlanság, az eseménytelenség gyakori érzete. A 25 perces History Of The Animals is egy hosszabb csenddel, valamint halk búgásokkal indul, és szintén kíméletlen lassúsággal bontakozik ki. Klaus Filip számtalan különböző tónust hoz ki laptopjának szoftverjeiből, Fagaschinski kreatív klarinéthasználata is egészen figyelemre méltó, van számos brilliáns momentum, de ezek sajnos elvesznek a hosszú tételben, és mindig az az érzésem, hogy ezek a párhuzamosan futó hangok egyszerűen képtelenek kitölteni a rendelkezésükre álló teret és időt. Ezt a véleményemet támasztja alá a lemezt lezáró Four Seasons című nyolcperces tétel is, ami a Stand Clear legrövidebb, ennek ellenére a legeseménydúsabb része. A kompozíció utolsó egy percében pedig valami olyasmi indul el, amire az egész lemez során vártam: egy lendületes, sodró, jó hangos hanghullám, amit sajnos csak rendkívül rövid ideig élvezhetünk. Az élmény talán ahhoz hasonlít, mint amikor a finom, apró szemű homok pillanatok alatt és megakadályozhatatlanul kifolyik összeszorított markunkból.

A Stand Clear – tere sivársága és „fehérsége” miatt – nekem egyelőre teljességgel belakhatatlannak tűnik, így még mindig képtelen vagyok megbarátkozni az anyaggal. Egyértelmű: szokni kell. Hallunk persze érdekes és kellemes hangokat, izgalmas párhuzamokat, de az album egésze nem képes lekötni a figyelmemet. Persze az is kétségtelen, hogy akusztikus- és digitális technológia ilyen organikus és tökéletes összhangját lemezen ritkán hallani, és azt is kár lenne tagadni, hogy a két egészen különböző alkotói hozzáállás találkozásából egy meglehetősen karakteres, egyedi és újszerű produkció született. Tehát szó se róla, a Los Glissandinos egy igen jól szervezett, és kiváló arányérzékkel felépített elektroakusztikus improvizációkat rögzített lemezre.

1. The Long Ride Of Sancho Panza [9:31] 2. History Of The Animals [25:47] 3. Four Seasons [8:09]

losglissandinos.klingt.org
creativesourcesrec.com

Hozzászólási lehetőség kikapcsolva

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Az Aural Terrains decemberi újdonsága

Dusted Hoffman
2014. december 5.

Simultan 2013: középpontban a népszerű ismeretlen

Juhász László
2013. október 7.

Ami Yoshida | Toshimaru Nakamura – Soba To Bara

Dusted Hoffman
2010. január 2.

Theo Jörgensmann | Albrecht Maurer – Melencolia

Juhász László
2012. január 18.