21
October, 2017
Saturday

Michael Pisaro – Fields Have Ears

Dusted Hoffman 2011 június 21.

Another Timbre | at37 | 2010

Michael Pisaro „zongorás” kompozíciói az Another Timbre tavaly novemberi „Silence And After 1” című lemezsorozatának negyedik darabjaként jelentek meg. A főleg improvizációs zenék dokumentálásában érdekelt kiadó John Cage amerikai komponista Csend: Előadások És Írások című kötetének megjelenésének 50. évfordulójára időzítette a csendet a középpontba állító, részben komponált, részben rögtönzött darabokat tartalmazó albumok publikálását. Pisaro Fields Have Ears 1, Fade és Fields Have Ears 4 című szerzeményeit a Philip Thomas brit zongorista játssza.

Némi képzavarral élve: és most lássuk, mit hallunk. A 2008-ban született Fields Have Ears első verzióját zongorára és magnószalagra írta Pisaro. A zongora szólama mellett környezeti felvételeket, szinuszhullámokat és más mesterséges zajokat hallunk. A kompozíció első percében már rögtön a természet lágy ölén járunk: a madárcsicsergés mellett a szellő fújását, egy távoli autóút, és időnként a felhők felett elhúzó repülőgépek zaját halljuk, de valami mégsem stimmel – a természetbe természetellenes hangokat is csempésztek. A felvétel alapzaja mintha szándékosan fel lenne erősítve, de az még valószínűbb, hogy a felszín alá mély búgásokat, magas sípolásokat szerkesztett Pisaro. Philip Thomas rendkívül komótosan, „kivárósan” játszik, lassan, hosszú szünetek közbeékelésével üti le a billentyűket, a hangok se nem túl puhán, se nem túl keményen szólalnak meg, Thomas mintha arra törekedne, hogy a zongora és a környezet hangjai idővel eggyé váljanak. Mesés 20 percet hallunk, a mű a környezeti felvételek megszámlálhatatlan rétegét egymásra halmozó, vibráló July Mountain című Pisaro-darab tökéletes ellentettje.

A 2000-ben írt Fade egy szóló zongoradarab, vagy ha úgy tetszik: a zongora hangjának és a csend duettje. A hangot szándékosan írtam egyesszámban, a Fade ugyanis mindössze egyetlen hangot tartalmaz, ezt ismételgeti bő 20 percen keresztül Thomas. Ebben a nagyon egyszerű kompozícióban Michael Pisaro a hangok közötti szünetekkel játszik: a rövid blokkokban a hangokat többször (minden egyes alkalommal változik, hogy hányszor) és mindig más időközönként üti le a zongorista, a blokkokat mindig más időtartamú szünetek követik, ilyenkor – attól függően, hogy Thomas a hangot mennyiszer ütötte le egymás után – a kicsengések mindig másként alakulnak. Ahogy a darab címe is következtetni enged rá, a Fade (csak úgy, mint Eva-Maria Houben zongoradarabjai, amiről tegnap írtunk) a hangok elhalványulásának, eltűnésének variációiról szól.

A Fields Have Ears negyedik, 2009-es verziója már négy (vagy több) játékosra íródott – ezt itt most tizennégyen adják elő. Az alap kvartettben Philip Thomas mellett Patrick Farmer, Sarah Hughes és Dominic Lash játszik, a további tíz játékos pedig az Edges Ensemble tagjai. 30 másodpercnyi néma csend után zenekar néhány tagja nagyon halkan, nagyon finoman kezd játszani, összesen 40 másodpercig, amit aztán 20 másodperc csönd követ. Ezután újabb szekvencia következik, de a hangszeresek összeállítása, a játékidő, és a szünet ideje már más, mint az előbb volt. Ez összesen tizenhétszer ismétlődik meg a közel 28 perces kompozíció során. A néma részek közül a legrövidebb öt, a leghosszabb hatvan másodpercig tart. Amikor a zenészek játszanak, azt rendkívül halkan teszik. Nem hagyományos módon zenélnek, minden bizonnyal csak hangszereik felületét simogatva neszelnek, zörögnek, megteremtve ezzel talán minden idők legdiszkrétebb, leghalkabb zenéjét. Az Edges Ensemble tagjai között van trombitás, klarinétos, csellista és laptopzenész tehát mindenki csinál valamit – csak éppen majdnem hallhatatlanul.

Az Another Timbre honlapján néhány napja jelent meg a hír, hogy a „Silence And After 2” lemezszéria öt új darabja júliusban jelenik meg, olyan előadók munkáival, mint például Jez Riley French, Daniel Jones, Rhodri Davies vagy Dominic Lash. A játékosok többek között John Cage, James Saunders, Taylan Susam és Eva-Maria Houben darabokat adnak elő.

1. Fields Have Ears 1 [20:05] 2. Fade [20:16] 3. Fields Have Ears 4 [27:40]

michaelpisaro.blogspot.com
philip-thomas.co.uk
anothertimbre.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Musique Grotesque | 2014. január 8.

admin
2014. január 8.

Mats Gustafsson, Masami Akita és Pándi Balázs a hajón

Juhász László
2012. április 10.

A Copy For Your Records júniusi újdonságai

Dusted Hoffman
2011. június 3.

Három új Psi-kiadvány márciusban

Juhász László
2011. február 11.