18
July, 2018
Wednesday
Hideous Replica | HR14 | 2017 Birgit Ulher hamburgi komponista-trombitás új szólóalbumát hallgatva nehéz eldönteni, hogy ...
Mikroton | mikroton cd 52 | 2016 Moszkván keresztül érkeztek hozzánk Bécs jellegzetes hangjai egy jubileumi ...
Ictus | ICTUS 178 | 2016 Ahogy John Zorn írja a kiadvány fülszövegében, ez a negyven ...
Nur/Nicht/Nur | 116 06 15 | 2016 Strom. A szó egyrészt elektromosságot jelent németül, másrészt pedig ...
RareNoise | RNR061 | 2016 Három unortodox és meglehetősen radikális zenész munkáját kapjuk két különálló, mégis ...
Fou | FR-CD 18 | 2016 Daunik Lazro '85-ben megjelent Sweet Zee című albumának B oldalán ...
Clean Feed | CF373CD | 2016 Pascal Niggenkemper német-francia nagybőgős legújabb szextettjének bemutatkozó munkája az idei ...
Neurot | NR098 | 2016 Két nagyon nyers és nagyon radikális zenekar uniója jött létre ...
Triple Bath | TRB​.​042 | 2014 Miguel A. García baszk elektronikus zenész és Javier Pedreira ...
Trost | TR137 | 2015 Sven-Åke Johansson svéd ütőhangszeres-zeneszerzőt valószínűleg legkevésbé a provokáció és a polgárpukkasztás ...
Improvising Beings | ib33 | 2015 876 lehetne akár Rilai Szent János vagy I. Henrik német ...
GOD | GOD 33 | 2015 Már az albumot kézbe véve érződött a jóleső monokromitás és ...
Hideous Replica | HR4 | 2014 A legéleterősebb gondolat, ami az album meghallgatása után megmaradt bennem, ...
Soft | ST008 | 2015 A francia Saåad duóformáció 2010 óta tizenöt albumot jelentetett meg limitált ...
Emanem | EMANEM 5036 | 2015 Az idő próbája. Sokszor emlegetjük ezt, és még többször vagyunk ...
Lengua De Lava | Lava004CD | 2015 Három kazettakiadvány után itt a Lengua De Lava első ...
Creative Sources | cs322 | 2015 Berlinből érkezett a francia Justin Lépany első szólólemeze, amit a ...
Creative Sources | cs314 | 2015 Közönséges zene - a szó egyszerű, szerény, és a legkevésbé ...
Two Rivers | 003 | 2015 Sombersault - azaz szaltó. Ha létezik hivatalos definíció, akkor az ...
Nueni | NUENI #003 | 2014 Bryan Eubanks legújabb szólómunkája a berlini Nueni kiadó negyedik, már-már ...
Corvo | core 008 | 2014 „A zajok változatossága végtelen. Ma, ha hozzávetőleg ezer különböző masinával ...
Intonema | int012 | 2014 Andrey Popovskiy szentpétervári kísérleti zenész debütáló szólóalbuma a helyi Majakovszkij Központi ...
Hermes' Ear | aSB/HE 001 | 2014 Keith Rowe Megfestett események (Malované eventy) című brnói szólókiállításának ...
Humbler | humbler-001 | 2014 A San Francisco-i Street Priest trió debütáló kiadványa elektroakusztikus hangok zűrös ...
Nueni | NUENI #001 | 2013 A katalán Lali Barrière és a baszk Miguel A. García ...
Kye | KYE 30 | 2014 Rövidebb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag két hete forog a nappalimban ...
Nueni | NUENI #000 | 2012 Jobb későn, mint soha - ahogy mondani szokás, ugye. Most ...
Confront | ccs 28 | 2014 Mindig érdekes olyan koncertfelvételt tartalmazó albumot kézbe venni, aminek a ...
Corvo | core 007 | 2014 És amikor már azt gondoltam, hogy Sophie Agnelnek, Nusch Werchowskának, ...
Creative Sources | cs253 | 2014 Nyolc akusztikus improvizáció. Nyolc előzékeny és végeredményében kellemes, könnyen hallgatható ...

Archive for július, 2012

Fred Frith, Christian Marclay | 2012. július 7., London

admin 2012 július 8.

Fred Frith az a zenész, akinek egy-egy fellépése mindig szenzációnak számít – még Londonban is. Christian Marclay-ra ez pedig többszörösen igaz. Talán ezért is esett úgy, hogy még élővételi jeggyel is kétséges volt, hogy beférek-e egyáltalán a dalstoni Cafe Oto koncerttermébe, ami biztosan nem sűrűn lát ilyen embertömeget. Az eseménynek azért is volt súlya, mert a gitáros és turntablista legutóbb több mint 25 éve, valamikor a nyolcvanas évek közepén zenélt együtt utoljára. Az újraegyesülés tökéletesen sikerült.

Christian Marclay

Fred Frith

Fred Frith

Christian Marclay

Fred Frith, Christian Marclay

Fred Frith

Christian Marclay

Fred Frith

Fred Frith, Christian Marclay

Fred Frith

Fred Frith, Christian Marclay

Fred Frith, Christian Marclay

Fred Frith, Evan Parker, Annie Lewandowski | 2011. április 29., London

Wooden Wand, Duke Garwood | 2012. július 5., London

admin 2012 július 5.

Az amerikai James Jackson Toth – vagyis Wooden Wand – és a brit Duke Garwood pőrére csupaszított zenéjét kísérleti, lo-fi folknak, vagy új bluesnak, új countrynak szokás nevezni – bárhogy is legyen, Wooden Wand és Garwood 21. századi trubadúrokként egyedül, pszichedelikus gitárzajok közepette mormolják mikrofonba örömüket, bánatukat. A két énekes-gitáros-dalszerző az idei nemzetközi lemezbolt napra jelentetett meg egy Duke/Wand című közös korongot, ami persze még véletlenül sem duólemez: az A-oldalon Garwood, a B-oldalon Wooden Wand játszik. Ennek apropóján koncerteztek most az Aldgate-i Rough Trade Eastben.

Duke Garwood

Duke Garwood

Duke Garwood

Duke Garwood

Duke Garwood

Duke Garwood

James Jackson Toth aka Wooden Wand

James Jackson Toth aka Wooden Wand

James Jackson Toth aka Wooden Wand

James Jackson Toth aka Wooden Wand

James Jackson Toth aka Wooden Wand

James Jackson Toth aka Wooden Wand

Candice Gordon Band | 2012. július 10., London

Osvaldo Coluccino – Atto

Dusted Hoffman 2012 július 3.

Another Timbre | at50 | 2012

A szemfülesebbek észrevehették, hogy 2010 legvégén, házon belül összeállított „ezek voltak az év lemezei”-listánkra két Osvaldo Coluccino korongot is beválogattunk; lemezkritikát azonban sem a Gemina, sem a Neuma Q albumról nem írtunk. Ugyanis nem volt hozzá elég bátorságunk. Vannak előadók és kiadványok, amelyek annyira egyedülállóak, annyira megfoghatatlanok, hogy inkább csak lenyűgözve hallgatjuk a hangokat, elismerősen bólogatunk, csendben hümmögünk, de jobbnak látjuk, ha nem nyilatkozunk meg róluk. Nos, Coluccino és munkái is ilyenek.

Az olasz zeneszerzőről 2010 előtt jóformán semmit sem tudtam, de mint kiderült, ez nem is csoda: az 1963-as születésű Coluccino ugyanis még Olaszországban is elsősorban mint költő ismert. Eddig nyolc verseskötete jelent meg, amelyekről tekintélyes irodalmi folyóiratok, köztük a milánói Il Verri is méltató műbírálatot publikált. Zenét bár több mint harminc éve komponál, lemezeket csak az utóbbi három évben kezdett kiadni – igaz, rögtön hatot. A Voce d’Orlo (Rai Trade, 2009) kamarazenekari műveket, a Neuma Q (Die Schachtel, 2010) négy rövidebb elektroakusztikus darabot, a Gemina (Due Punti Edizioni, 2010) pedig különböző felállású duókat tartalmazott. Mindhárom kiadvány teljesen más, mégis mindhármon az abszolút zene hallható. A költő-zeneszerző afféle magányos, visszahúzódó művész, internetes honlapja nincs, biográfiája lakonikus rövidségű, kizárólag fontosabb szakmai események tételes felsorolását tartalmazza, és fotót is alig találni róla. Szimpatikus.

Coluccino zeneszerzői énjét eddig tehát tradicionális akusztikus hangszerek összeállítására írt darabok és fél-elektronikus munkák jellemezték. Ehhez képest a komponista csupán két tényezőt zárt ki teljesen az Atto komponálásnak folyamatából: a hangszereket és az elektronikát. De akkor mégis mi maradt? Kisebb-nagyobb, zenekészítéshez nem köthető akusztikus tárgyak hangjai, bármiféle elektronikus manipulálás nélkül. Ez persze manapság nem újdonság, mondhatnánk, hiszen tucatszámra jelennek meg hasonló elgondolással születő zenéket dokumentáló lemezek, a kivitelezés – az előadástól kezdve a rögzítésen keresztül egészen a szerkesztésig és keverésig – viszont kétségtelenül mesteri.

A hangokat hosszabb-rövidebb megszakításokkal négy hónapon át rögzítette a zenész, a felvétel pontos helye nem derül ki, mindössze annyit lehet tudni, hogy Coluccino a kísérlethez egy zengő, visszhangzó zárt teret használt valahol Milánó közelében. Előbbi a hangfelvételek atmoszférájából, utóbbi a lemez fülszövegéből tudható. A hétköznapi tárgyakat Coluccino dörzsöli, ütögeti, a létező összes módon hangot csihol ki belőlük, az üregesekbe belefúj, de a neszekből, zörejekből még következtetni sem lehet arra, hogy pontosan milyen tárgyat is hallunk. Anyaguk néha sejthető, fémcsövek, láncok, fahasábok, kartondobozok, de a lényeg semmiképp sem ez. Sokkal inkább az, hogy a zeneszerző hogyan szerkesztette egy öttételes, kerek kompozícióvá az apró hangok sokaságát. A hangszeletek ritkán szólnak egymással párhuzamosan, inkább egymás után, minimális átfedésekkel. Nincsenek hosszan tartó, drone-ba forduló zúgások, sem többrétegű, zavaróan túlzsúfolt pillanatok, minden hang a legmegfelelőbb pillanatban szólal meg, érződik, a legkisebb pisszenésnek, koppanásnak is pontosan meghatározott helye van. Precíz, gondos munka.

Coluccino elmondása szerint az Atto komponálása közben az összes létező, általa eddig korábban alkalmazott zeneszerzési módszert és technikát el akarta kerülni, de legalábbis ki akarta játszani. Ez minden bizonnyal sikerült is neki: hangszerek, szólamok, harmóniák, ritmus és dallam szándékos mellőzésével kreált egy érvényes, sajátos esztétikájú zeneművet.

Az Attoval szinte egyidőben két másik Coluccino-lemez is megjelent: a vonósnégyesre írt kompozíciókat tartalmazó String Quartets, illetve a Stanze, ami rövidebb zongoradarabok gyűjteménye. Előbbi a müncheni Neos, utóbbi a bécsi Col Legno gondozásában. És ha mindez nem lenne elég, kiadás előtt áll egy újabb, Parallelo című album is. 2012 Osvaldo Coluccino éve, nem vitás.

1. Atto 1 [4:54] 2. Atto 2 [9:03] 3. Atto 3 [8:56] 4. Atto 4 [4:42] 5. Atto 5 [10:58]

osvaldocoluccino.blogspot.com
anothertimbre.com

Anonymous Zone – az Another Timbre legújabb vállalkozása

Dusted Hoffman 2012 július 2.

Anonymous Zone címmel új online projektet indított július elején az Another Timbre hanglemezkiadó: a névtelen zónával a labelt vezető Simon Reynell egy olyan virtuális teret hozott létre, ahol a zeneszerzők és az előadók kiléte rejtve marad, és a zenét kizárólag magáért a zenéért hallgatjuk, értékeljük. A hónapról hónapra bővülő hangtárba elsőként egy tucat 10 és 20 perc közötti kompozíció került – természetesen nevek és címek nélkül. Izgalmas. anothertimbre.com/anonymouszone

Feltörekvő kísérleti zenészeket vár az Ultrahang Alapítvány

Juhász László 2012 július 2.

Július 9-én, hétfőn 20.00 órától élőzene-hallgatós estet tart az Ultrahang Alapítvány a budapesti R33-ban, ahová olyan zenészeket és együtteseket várnak, akiket eddig leginkább a hálószobájukban, próbatermükben vagy az internet kis sarkaiban lehetett tetten érni, de vágyat éreznek arra, hogy élőben is bemutatkozzanak. Stílusmegkötés nincs, a merészséget – mint mindig – most is díjazzák. Az alapítvány ajánlata: fellépési lehetőség a következő rendezvényeik valamelyikén, amibe ezúttal egy külföldi koncert is beleértendő. Jelentkezni július 6., péntek 16.00 óráig lehet az ultrasoundfund@gmail.com email címen. ultrahang.hu

Jiada | 2012. július 1., London

admin 2012 július 2.

Míg a Stoke Newington-i Olive Café plazmatévéin a spanyolok az olaszokat csépelték, a kávézó pincéjében angol-görög barátságos találkozót rendeztek: Daichi Yoshikawa (elektronika, tárgyak), a Jiada estek szervező-házigazdája a mindig elragadó Dimitra Lazaridou-Chatzigogával (preparált citera); Phil Julian (elektronika) pedig a jelenleg Oxfordban élő Kostis Kilymis-szel (elektronika) játszott. Két egészen eltérő karakterű duó, kétszer harminc percben.

Daichi Yoshikawa

Dimitra Lazaridou-Chatzigoga

Daichi Yoshikawa

Daichi Yoshikawa, Dimitra Lazaridou-Chatzigoga

Daichi Yoshikawa

Dimitra Lazaridou-Chatzigoga

Daichi Yoshikawa

Kostis Kilymis, Phil Julian

Kostis Kilymis, Phil Julian

Kostis Kilymis, Phil Julian

Olive Café

Jiada | 2012. június 9., London

Két újabb Brötzmann-újrakiadás bakeliten

Juhász László 2012 július 1.

A vinylfetisiszták legnagyobb örömére Peter Brötzmann két korábbi FMP-s nagylemezét jelenteti meg újra bakeliten az osztrák Cien Fuegos label. A Trost free jazz klasszikusok újranyomására szakosodott alkiadója ezúttal Brötzmann és Han Bennink eredetileg 1977-ben rögzített Schwarzwaldfahrt című klasszikusát; valamint Brötzmann, Harry Miller és Louis Moholo triójának ’79-es The Nearer The Bone, The Sweeter The Meat című, méltatlanul elfeledett korongját porolta le. A gyűjtőknek szánt két új kiadvány – csak úgy, mint az előző négy FMP-s vinyl újrakiadás – limitált példányszámban lesz kapható. cienfuegosrecords.com

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.