26
July, 2017
Wednesday

Katsura Mouri | Tim Olive – Various Histories

Dusted Hoffman 2013 március 28.

845 Audio | 845-2 | 2013

Szinte napra pontosan fél éve írtunk Tim Olive és Alfredo Costa Monteiro duólemezéről, és már itt is van az Olive vezette 845 Audio label második kiadványa – ezúttal a kiotói turntablista, Katsura Mouri közreműködésével. Amit hallunk, az 35 percnyi hagyományos hangszereket mellőző elektroakusztikus improvizáció, ám Mouri és Olive produkciója olyannyira változatos és lendületes, hogy nem is gondolnánk, hogy csupán két ősrégi lemezjátszó, különböző méretű és formájú fémtárgyak, valamint néhány mágneses hangszedő használatával készült.

Olive-ról már írtunk az előző album kapcsán, Mouriról pedig annyit érdemes mindenképpen tudni, hogy Michi Nagata társaságában a DOOG zajduó; Takahiro Yamamotoval pedig a BusRatch nevű lemezjátszó-kettős tagja volt. Előbbi csak nagyon rövid ideig létezett és egyetlen minialbumot jelentetett meg; utóbbi viszont több mint tíz éven át alkotott, és olyan zenészekkel rögzített közös lemezeket, mint Otomo Yoshihide, Keiji Haino vagy éppen Yoshida Tatsuya. Mouri fő hangszerei máig a lo-tech lemezjátszók, amikre alkalmanként szándékosan elavult analóg delay-eket köt.

A Various Histories anyagát Mouri és Olive még 2010 augusztusában rögzítette egy Kiotó melletti vidéki, klimatizálatlan házistúdióban. A szokatlanul tikkasztó hőség kényelmetlensége, a nyomott, párás levegő szinte érződik a lemezen. A szubtrópusi forróságra a közelgő vihar enged következtetni. A duó zenéjét – akarva vagy akaratlanul – környezeti hangok egészítik ki: a felhőszakadás előtti sűrű csönd, a levegő morajlása, majd a távoli mennydörgés. Olyan geofonikus zajok ezek, amelyeket nehéz körülírni, megfoghatatlanok, mégis mindannyian jól ismerjük őket. A vihar olyan nem várt, véletlenszerű körülmény, ami egyértelműen valamiféle többletet ad, rendkívül markánsan határozza meg az album hangulatát. Mondhatni, szerencsés együttállás.

A bő félórás lemezt már az első hallgatáskor két részre osztottam: az első húsz percben négy viszonylag rövidebb, több hangréteget felhalmozó, fordulatokban bővelkedő kompozíció; a második félben pedig egy több mint negyedórás, szellősebb, kevésbé mozgalmas darab hallható. Az album végső formáját Katsura Mouri alakította ki, aki még két évvel a felvételek után is vagdosta, szerkesztgette és keverte a Various Histories anyagát. Az utómunkát tehát gondos kezek végezték, nem véletlen hát, hogy a végeredmény egy akkurátusan felépített dramaturgiával rendelkező munka, ami mindezek ellenére meg tudta őrizni dinamikáját, spontaneitását.

A duó zenéjéről elmondható, hogy Tim Olive a felületet adja, amit aztán Katsura Mouri összekaristol. Ha jól sejtem, Olive áram alá helyezett fémlapokkal dolgozik, majd hangszedői segítségével a feszültséget hallhatóvá teszi. Ezzel idézi elő azt a mély, folyamatosan pulzáló morgást, amire Mouri aprócska hangjai rakódnak. Recsegések, pattogások, fémes karcolások, fel-felbukkanó hangfoszlányok, és a többi – számos ilyet hallottunk már, mondhatnánk, de Katsura Mouri és Tim Olive párosa kivételes összeszokottsággal, intuitív módon működik. Hiába apró szilánkokból épül, zenéjük jólesően gördülékeny.

Már az Olive-Costa Monteiro lemez kapcsán is azt gondoltam: közel sem újszerű, de még csak nem is mondható kiemelkedőnek ez a zene, ugyanakkor tele van olyan apró momentumokkal, amik miatt élmény az album végighallgatása. Közelíthetünk onnan, hogy csak egy másik korrekt régivágású elektroakusztikus improvizációs munkáról van szó, de onnan is, hogy a stílus (vagy irányzat) egyik átfogó, hibátlan kivonata a Various Histories. Így vagy úgy, azt hiszem, ennyi elég is.

1. Untitled #1 [3:46] 2. Untitled #2 [4:04] 3. Untitled #3 [1:45] 4. Untitled #4 [9:24] 5. Untitled #5 [15:19]

timolive.org
845audio.org

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek