22
June, 2017
Thursday

Schraum | schraum 17 | 2013

2012 június 16-án hunyt el Susan Tyrrell amerikai filmszínésznő, Nils Karlsson svéd síversenyző, Dan Dorfman amerikai gazdasági újságíró, Sławomir Petelicki lengyel dandártábornok, Howie Chizek amerikai rádiós személyiség; ezen a napon lőtte fel Kína a Shenzhou-9 űrhajót, fedélzetén Liu Yanggal, az első kínai női tajkonautával; és ezen a napon született meg a kölni Loft koncerttermében ennek a kiváló albumnak az anyaga, amit most, bő egy évvel a fellépés rögzítése után, a berlini Schraum lemezkiadó szélesebb közönség elé tárt.

A közel tíz éve működő Schraum még mindig rendre kívül esik a nagy nemzetközi, improvizált zenével foglalkozó szaklapok és internetes magazinok radarján, ami egyrészt érthető, hiszen a német minikiadó különösebb felhajtás nélkül, szép csendben teszi a dolgát, évente csupán egy-két puritán papírborítékba bújtatott koronggal áll az érdeklődők elé; másrészt viszont érthetetlen ez az elenyésző sajtóvisszhang, hiszen a label legutóbbi tíz megjelenését – túlzás nélkül – telitalálatnak gondolom, de legalábbis kiváltképp izgalmas hallgatnivalónak. Az Axel Haller, Merle Bennett és Torsten Papenheim által működtetett cég amellett, hogy kiadványaival megpróbálja dokumentálni Berlin egyre átláthatatlanabb improvizációs zenei dzsungelének legalább egy kis szeletét, országhatárokon, sőt kontinenseken átívelő kollaborációk létrejöttében segédkezik. A Hübsch-Martel-Zoubek trió például a Schraum negyedik német-kanadai formációja a Hotelgäste hármasa, az Ostendorf-Zoubek-Lauzier trió, és az Attacca együttes után.

A kölni Loft dzsesszklub koncerttermének zongorája mögött tehát Philip Zoubek, mellette Carl Ludwig Hübsch finoman ölébe fektetett tubájával, és Pierre-Yves Martel, két térde között viszonylag nagy testű viola da gambájával. A hangszer-összeállítás minimum izgalmas, ráadásul a lemez hátsó borítójának tanúsága szerint mindhárman használnak különféle tárgyakat zeneszerszámaik megszólaltatásához. Amit hallunk, az három zenész csendes és pointillisztikus párbeszéde, akiknek a játéka visszafogott, mégis virtuóz. A kiterjesztett megszólaltatási technikák gazdag szókincset, invenciózus és közhelymentes rögtönzéseket eredményeznek. Arról nem szól a fáma, hogy a hangszeresek korábban játszottak-e már együtt, de ami a June 16th lemezen hallható, az ezt feltételezi. Illedelmes puhatolózás helyett egy szűkszavú, de nagyon is tudatos, már-már jól összeszokott, zökkenőmentes játékot hallunk.

A szűk háromnegyed órás album öt szépen elindított és lezárt improvizációból áll. A lemez egyszerre lehet kerek egész, és rövidebb részek szekvenciája. Az csupán a hallgatón múlik, hogy a June 16th-t egy koncertlemezként, vagy egy megfontoltan tagolt, jól elkülöníthető epizódokból álló történetként értelmezi. A részek James Joyce Ulyssesének egy-egy sora után kapták a címüket; az pedig csak további, ám köztudomású érdekesség, hogy az ír író 1904 június 16-án kezdett szerelmi viszonyt múzsájával és majdani feleségével, Nora Barnacle-vel, és Joyce később ezt a konkrét dátumot választotta az Ulysses cselekményének időpontjául. James Joyce rajongói ezt a napot a regény főhősének, Leopold Bloomnak a neve nyomán Bloomsday-nek, vagyis a virágba borulás napjának hívják, és 1954 óta évről évre rendre meg is ünneplik.

Mindezek és a hallottak után semmi kétség: június 16-a tényleg a virágba borulás napja.

1. Introibo Ad Altare Dei [5:07] 2. Rrrpr. Kraa. Kraandl. [6:56] 3. Tap [16:26] 4. Coin Rang. Clock Clacked. [7:40] 5. Bestir Thyself, Sirrah! [7:28]

clhuebsch.de
pymartel.com
philipzoubek.com
schraum.de

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Piotr Baron Trio

Juhász László
2002. szeptember 24.

EUS, Postdrome & Saåad – Different Streams

Sós Gergő
2016. február 3.

Georgian Contemporary Unit – The View You Never Get

Juhász László
2006. szeptember 17.

Musique Grotesque | 2014. április 2.

admin
2014. április 2.