18
November, 2017
Saturday

Kyle Dawkins – Walls Became The World

Lenkes László 2013 augusztus 3.

Solponticello | SP-014 | 2005

Tíz izgalmas darabot tartalmaz Kyle Dawkins első szólókiadványa, amelyen egyedi módon társul az elektronikus zene az akusztikus hangszeres zenével. Az első szám első taktusai máris felvezetik, sejtetik a kiadvány koncepcióját: leginkább a movie soundtrack-nek nevezett műfaj stílusjegyeit tartalmazza, melynek hallgatása során adott esetben egy valódi filmet nézhetünk végig.

Néhol egy-egy átremixelt dobminta bekeverése miatt valamiért – például a Thom Yorke-féle stb. – alternatív, popos, táncolós, elektronikus zenék világa rémlik, de alapvetően ezen az albumon egy mélyebb, experimentálisabb és elvontabb történetet hallhatunk. Nem hiába utaltam a filmzenére, ugyanis Kyle Dawkins maga is elmondja egy interjúban: amikor egy-egy új film megjelenik, őt ugyanannyira érdekli, ha nem még jobban, ennek a filmnek a zenéje, mint maga a film. Az elektronikus és filmzenés asszociációk mellett a kétezres évek eleji posztrockra jellemző atmoszférát is kialakít olykor egy-egy szerzemény, azzal, hogy természetesen egy kicsit sem mondhatjuk rockosnak a lemezt. Az ambientális kompozíciók részeként több helyen is hallhatunk különböző férfi és női hangokat mesélni, beszélni, suttogni, ami szintén az említett posztrock műfaj egyik kedvenc megoldása volt. Az emberi hang dimenziójának létrehozása végett a szerző filmjelenetekből válogat, ami még egy, ha úgy tetszik, filmzene-szerű ízt kölcsönöz a zenének. Ugyanakkor a tíz szerzemény mindegyike egyedi történet: mindegyik külön hordoz magában egy apró többletet, amitől több újrahallgatás után, mindegyik szám már-már külön kis epizódként létezik a befogadó saját meséjének alátámasztása céljául, majd egy nagyobb szerkezet részévé válik, tartópillérévé – tartófalává, ha úgy tetszik -, ami később egy kerek egésszé alakul, egy sajátos „világgá” akár, hogy utalásainkkal ily módon forduljunk vissza magára az albumcímre, egy szabályos kört írva le.

A külső és belső lemezborítót három szürkés-feketés fénykép alkotja. Mindhárom fotó egy gömböt ábrázol, ami körül első látásra ismeretlen alakzatok, feltehetően fűszálféleségek részletei látszódnak. Ha nagyon akarjuk, egy közelre hozott gömbszerű vízcseppet (eső-, könny- stb.) láthatunk, ami geometriailag egyfajta gömbszerű zártságra utal, ami magát az elvonatkoztatott formába öntött tartalmat, a cd zenei világát ábrázolja kitűnően. Az USA-béli Athensből származó Killick Erik Hinds – aki többek között producerként is jelen van az albumon – személyéhez köthető Solponticello kiadó ezen korongján tehát egyfelől a hagyományos akusztikus hangszerek (zongora, gitárok stb.) játékának, másfelől érdekes elektronikus megoldásoknak a remek egyvelegét hallhatjuk, ami adott esetben egy le nem forgatott film zenéjévé alakulhat át. Kyle Dawkins maga – aki klasszikus gitárt tanít Athens (Georgia állam) zeneiskoláiban, és akinek elsődleges hangszerei máig a klasszikus akusztikus gitár és a bendzsó – egyszerűen elektronikus lemezként aposztrofálta ezt a kiadványát – nos szerény véleményem szerint, ez az album szerencsére ettől sokkal több.

Saját „filmjeinkhez”, vagy a roskadó világunkat alig tartó, málló falaink ledöntéséhez és egy szebb, másabb, újabb hely (A New Place) alapjának kiöntése serkentéséhez – több mint megfelelő kiadvány.

1. Prelude [1:38] 2. Everyday (This Happens To You) [4:45] 3. Warpaint [2:03] 4. …And Every Single One Of Them Went Up For Air. [2:43] 5. Sticks And Stones [5:26] 6. The Nest [1:54] 7. A New Place [4:05] 8. Walls Became The World [5:12] 9. The Hatching Ground [4:08] 10. Sightings [12:10]

kyledawkins.bandcamp.com
solponticello.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Az Emanem kiadó augusztusi újdonságai

Juhász László
2014. július 25.

Három új korong a Consumer Waste kiadótól

Dusted Hoffman
2011. november 22.

Megjelent a Gravity Wave első két kiadványa

Dusted Hoffman
2010. augusztus 31.

Musique Grotesque | 2014. június 18.

admin
2014. június 18.