30
March, 2017
Thursday

Franck Vigroux – Triste Lilas

Lenkes László 2013 augusztus 17.

D’Autres Cordes | d’ac061 | 2005

Franck Vigroux francia gitáros-turntablista Triste Lilas című kiadványa egy epikus mag köré szerkesztett konceptlemez. Ahogyan azt az albumbelsőn olvashatjuk, a történet főhőse egy szökevény, aki egy „vérvörös kontinensen bolyong”. A korong egy lemeztrilógia utolsó, befejező részeként jelent meg Vigroux privát kiadója, a D’Autres Cordes jóvoltából.

A Triste Lilas kilenc tételének alapját elektronikus hangszerek (Franck Vigroux – gitár, elektronika és Bruno Chevillon – nagybőgő, elektronika) rögtönzéseivel kevert akusztikus hangszerek (Hélène Breschand – hárfa, Marc Durcet – gitár és Michel Blanc – dobok) improvizációi alkotják. A zenével párhuzamosan egy férfi- és egy női hang (Marc Durcet és Jenn Priddle) angol és francia nyelven beszéli el a történetet. A sejtelmes, baljós és tragikus-kaotikus atmoszférát sugalló első szerzemény általi felütés mindvégig jellemzi a kiadványt. A második tételben Priddle szövege nyomán kapunk némi információt a korábban említett főhősről, a dalban az előzőekben felütött kaotikus atmoszféra pedig azzal folytatódik, hogy a női narrációt olykor énekhangok váltják. A lemez központjában a történetmesélés áll, így az emberi hangok mindvégig kiemelkednek a zene szövetéből: mindig az elektroakusztikus mixek feletti narrátori hang áll az első helyen, és csak utána következnek az elektronikus vagy akusztikus hangszerek improvizációi. A harmadik szerzeményben a női hang angol elbeszélését a férfi hang francia narrációja folytatja, miközben a mondanivalót sejtelmes zajok és neszek színesítik. A lemez folyamán Chevillon bőgőjének és Vigroux gitárjának zörejeit elektronikus hangszerekkel előállított drone-szerű részek váltják. A későbbiekben a dob ritmusára rögtönzött nagybőgőtéma és különféle sistergések, sercegések egy ismétlődő, női hangminta soraival egészülnek ki. A lemez vége felé sem változik a hangvétel: a narráció mellett mindvégig intenzív elektroakusztikus megoldások és keverések váltják egymást.

Vigroux lemeztrilógiájában a Triste Lilas című harmadik részt az első Lila Triste, és a második Looking For Lilas előzte meg. Az album zenéjét meglehetősen nehezen lehet megfogni, annak ellenére, hogy folyamatos figyelmet igényelve lefoglal és állandó szellemi munkára készteti a hallgatót. De éppen ettől kap izgalmas ízt: kaotikus, feszült, félelmetes miliőjét az elektroakusztikus improvizációk, valamint a keverési munkálatok alkalmazásai eredményezik. A befogadást legtöbbször a mesét elbeszélő narrátorok (francia vagy angol) nyelve is akadályozza. Ugyanakkor – végtére egy kísérleti zenei albumról van szó – az emberi hangok, ha úgy tetszik, értelmezhetőek hangszerként, ami sokszor szerencsés megoldásnak tűnhet. Főként, ha egy olyan kiadvánnyal állunk szemben, amelynek elemi részét a kísérleti zene mellett egy narratív történet elbeszélése képezi, miközben képtelenek vagyunk azt teljességében értelmezni, annak nyelvi akadályai miatt.

A kortárs francia elektroakusztikus kísérleti zene egy izgalmas darabját ismerhettük meg Franck Vigroux szomorú lila kiadványán.

1. Les Soldats Tambours [6:13] 2. Et J’ai Vu Dans Le Miroir [4:34] 3. Une Fois J’ai Pleuré [7:26] 4. All My Deepest Desire [5:19] 5. Le Cygne En Porcelaine [3:31] 6. Lilas Lilas [3:59] 7. La Baignoire [8:10] 8. Sans Bruit Je Suis Rentré [4:42] 9. J’y Ai Retrouvé Cette Robe A Pois Blancs [3:51]

franckvigroux.com
dautrescordesrecords.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.