25
September, 2017
Monday

Aural Terrains | TRRN0306 | 2009

Közel egyperces csend után, óvatosan szállingóznak a hangok az Instant-Cascade-Distant lemez nyitószerzeményében. Az album első perce után lassan kezdetét veszi a visszafogott rögtönzés, amelyet ütőhangszerek konkrét játéka vált fel, illetve minden olyan hangszeré, amelyet nem feltétlenül ütősként ismerünk, de amelyeken ütés által hozható létre hang. Így lesz a tompa dobok hangja egyfajta alap, amit preparált zongora, halk marimba és néhány erőtlen mellékzörej alakít sodró hangfolyammá. Ez a hangzás később – valahol a nyitótétel felénél – ismét álmos, szerényen visszafogott hangok játékába vált át. A borító szerint összesen tízféle hangszert használ az öt zenész, ezek válaszolgatnak tapintatosan egymásnak, és teszik álomittassá, szürreálisan széppé a zene folyamát.

Az album borítója egyszerűen és pontosan jelzi: minden, amit hallunk, rögtönzött zene. Így az Instant 2-nak elnevezett szerzemény is hangzásban az elsőhöz hasonló – vagy éppen annak folytatása is lehetne -, azzal a különbséggel, hogy az egymásba kapó hangok kicsit feszültebbé, direktebbé válnak, és ezek alatt szőnyegként már egy tompább, drone-szerű alap húzódik meg, ami előre viszi a közös játékot. Később ez egyre halkul és hangfoszlányok, zörejek, zörejkék, sistergések, sercenések, tárgyak és hangszerek halk hangjai keverednek zenévé. Egy idő után tisztán hallatszanak a dobok és a gitár ütögetése által kiváltott hangok, amiket aztán a laptop, a zongorabillentyűk és húros hangszerek zörejei váltanak fel. Majd így folyik a távolba a közös játék eredménye, válik az „instant” távollá és „distance”-szerűvé a „most”.

A lemez öt szerzeményt tartalmaz. Az öt részből álló egész a felosztás arányossága, illetve a számok megnevezése által nyer értelmet: az első kettő és az utolsó kettő szerzeményt Instant névvel jegyzik, a harmadik, központi szerzemény pedig ezek ellentéteként a Distant Cascade címet kapta. A lemez koncepciója tehát nagyon tiszta és egyszerű: öt tehetséges improvizációs zenész közös rögtönzését halljuk. Mind az 53 perc az öt egyén – Thanos Chrysakis, James O’Sullivan, Dario Bernal-Villegas, Oli Mayne és Jerry Wigens – tíz hangszert megszólaltató játékáról szól. Ahogyan a visszafogottság és egyszerűség mentén halad a zenei koncepció, maga a kiadvány kivitelezése, borítója sincs eltúlozva. A borító kívül-belül fekete, amelyen kívül egy kis sötétszürke papírnégyzeten található a néhány nélkülözhetetlen alapadat.

Thanos Chrysakis, Oliver Mayne és Jerry Wigens trióját Magyarországon már többször láthatta-hallhatta a közönség, ehhez a hármashoz csatlakozott 2007-2008 folyamán James O’Sullivan gitáros és Dario Bernal-Villegas, aki dobokon, marimbán és laptopon játszik, így rögzítették közösen ezt az anyagot. Felesleges lenne külön-külön ecsetelni a zenészek pályáját, mind az öt hangszeres a maga módján kiváló művész, és úgy gondolom, úgy juthatunk a legközelebb mindegyikőjükhöz, ha hallgatjuk őket. És ezt ezzel a remek kiadvánnyal már el is lehet kezdeni…

1. Instant 1 [8:37] 2. Instant 2 [15:55] 3. Distant Cascade [9:51] 4. Instant 4 [5:30] 5. Instant 5 [13:14]

jamesosullivan.co.uk
auralterrains.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Tog – An Unacceptable Color

Juhász László
2006. szeptember 16.

Musique Grotesque | 2014. március 26.

admin
2014. március 26.

A hang szabadsága a Ludwig Múzeumban

Juhász László
2012. november 20.