23
February, 2017
Thursday

Creative Sources | cs253 | 2014

Nyolc akusztikus improvizáció. Nyolc előzékeny és végeredményében kellemes, könnyen hallgatható zenei párbeszéd Neil Metcalfe fuvolás és Daniel Thompson gitáros között. A londoni szabadimprovizációs színtér két generációjának képviselői közel egy éve találkoztak, hogy utánajárjanak, stúdióban, némiképp sterilebb körülmények között is tudnak-e egymásnak mit mondani. Tudtak. Az eredmény egy meghitt, olykor kerek egész, olykor pedig bájosan lezáratlan rögtönzések szűk háromnegyed órás gyűjteménye. Szimpatikus, őszinte, a pillanatot rögzítő lemez az Eight Improvisations, aminek egyik legfőbb erénye, hogy nem akar kifogástalannak, makulátlannak tűnni.

Neil Metcalfe-t akár a brit szabadzene veteránjának is nevezhetnénk, a kilencvenes évek első felében tagja volt a hazájukból számkivetett dél-afrikai muzsikusok előtt tisztelgő legendás The Dedication Orchestrának, majd az Intuitive Art Ensemble-nek és Paul Rogers Freedom Orchestrájának; játszott Evan Parker Crossing The River oktettjében, illetve a Transatlantic Art Ensemble-ben. Sokat szerepelt Paul Dunmall szaxofonos kisebb-nagyobb formációiban, az utóbbi években pedig többnyire londoni hangszeresekkel – köztük John Rangecroft klarinétossal vagy éppen Olie Brice nagybőgőssel – jelentetett meg duólemezeket. Ma is nyitott, fáradhatatlan zenészember, nincs olyan kétheti- vagy havi rendszerességű klubest, vagy London Improvisers Orchestra koncert, ahol ne lépne színpadra.

A duó másik fele, Daniel Thompson, fiatal kora ellenére néhány esztendő alatt a helyi szcéna meghatározó figurájává, egyéni hangú gitárosává vált. Tanára és mentora, John Russell játékstílusa mély és tagadhatatlan nyomot hagyott gitártechnikájában, de ezzel nincs is semmi gond. Állandó zenészpartnerei közé tartozik Benedict Taylor brácsás, Alex Ward és Tom Jackson klarinétosok, Guillaume Viltard nagybőgős és Javier Carmona dobos. 2007 óta szervez koncertsorozatokat, melyek közül a legfontosabb a tavaly ősszel indított, havi gyakorisággal jelentkező Foley Street. A koncertszervezésnek köszönhetően lehetősége nyílik, hogy mind újabb partnerekkel játsszon és mind különbözőbb kontextusokban próbálja ki magát: ahogy máshol már említettük, legutóbb például Audery Lauro szaxofonossal és Mia Zabelka hegedűjátékossal, legközelebb pedig Adam Bohman zörej- és James Dunn laptopzenésszel fog játszani.

De vissza a lemezhez, annak is a legelejéhez: egy rövidke, udvarias puhatolózás után a zenészek néhány perc elteltével máris egymás ötleteire hangolódnak. Metcalfe folyékony, higany-szerű játékával pillanatok alatt utat talál magának a térben, szerteágazó, de minden hangjában cizellált dallamai magabiztosan hívogatják Thompsont a játékba, aki erre reagálva szintén féktelenül, de egészen máshogy féktelenül válaszolgat: pengetésének hangjai feszesek, tüzesek, vérmesek. Idővel a két játékos még jobban egymáshoz idomul, Metcalfe fuvolája mintha nyugtatólag hatna Thompsonra, a harmadik – és egyben leghosszabb – improvizációban pedig meg már eszményinek tűnik az egységük.

Lényeges, hogy a három és kilenc perc játékidő közötti rögtönzések úgy jelennek meg a lemezen, amilyen sorrendben megszülettek. Nincsenek vágások, rájátszások, utólagos szerkesztések. A rövid, néhol egészen lírai spontán-kompozíciók akárha dalkezdemények lennének, amik olykor ötlet hiányában lezáratlanul félbemaradnak, olykor pedig egy semmiből előbukkanó újabb hang jótékonyan továbblendíti a hangszereseket a holtponton. Megkapó, ahogy Neil Metcalfe és Daniel Thompson a borotvaélen táncol, mélyen intuitív zenéjük törékeny, emberi, és mindennek köszönhetően bővelkedik feszültségben, izgalomban. És mint ahogyan korábban már írtuk, a végeredmény mégis élvezetes és könnyedén hallgatható. A legőszintébb zenék egyike.

1. First Improvisation [5:25] 2. Second Improvisation [4:11] 3. Third Improvisation [8:32] 4. Fourth Improvisation [7:14] 5. Fifth Improvisation [4:36] 6. Sixth Improvisation [3:42] 7. Seventh Improvisation [3:13] 8. Eighth Improvisation [4:51]

creativesourcesrec.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Axel Dörner | Jassem Hindi – Waterkil

Dusted Hoffman
2012. június 21.

Paulina Owczarek és Sőrés Zsolt duója a MÜSZI-ben

Juhász László
2016. január 4.

A Bocian Records nyárvégi újdonságai

Juhász László
2012. augusztus 17.