25
September, 2017
Monday

Ingrid Schmoliner – карлицы сюита

Dusted Hoffman 2014 július 16.

Corvo | core 007 | 2014

És amikor már azt gondoltam, hogy Sophie Agnelnek, Nusch Werchowskának, Marjolaine Charbinnak vagy éppen Magda Mayasnak köszönhetően már mindent tudok a zongora belsőről, mint önálló hangszerről, érkezik ez a lemez, egyenesen Berlinből, a kreatív szabadimprovizációs zenék egyik legkuszább, ám legizgalmasabb dzsungeléből. A Corvo kiadó korábban is postázott már bakeliteket – Ingrid Schmoliner bemutatkozó munkája is ilyen formában jelent meg -, ám ez az első alkalom, hogy promóciós példányként, nagyon helyesen, cd-lemezt küldött a label útját egyengető Wendelin Büchler.

Bevallom, emlékeim szerint, nemhogy a zenéjével, de még a nevével sem találkoztam a bécsi Ingrid Schmolinernek, aki a zongorázás mellett vokalistaként, komponistaként és zenepedagógusként is tevékenykedik. Elena Kakaliagou kürtjátékos és Thomas Stempkowski nagybőgős társaságában tagja a PARA triónak, emellett állandó zenészpartnerei közé tartozik Marco Eneidi szaxofonos, Pascal Niggenkemper és Clayton Thomas nagybőgősök, Petr Vrba trombitás vagy éppen Pamelia Kurstin theremin-játékos. Énekesként vendégfellépés a grazi operában, közreműködés a finn táncos-koreográfus Riikka Theresa Innanen darabjaiban, osztrák koncertsorozatok – Raum_4 estek, New Adits kortárszenei fesztivál – kurátori feladatainak az ellátása, és még sorolhatnánk… Nem tesszük.

A jól hangzó szakmai életrajzi adatok helyett essen inkább szó a карлицы сюита című lemezen hallhatóakról. Schmoliner nem részben próbálja meg megújítani, felülírni vagy saját képére formálni a preparált zongora már innen-onnan ismert hangzó jellemzőit, inkább a nulláról indít, és egy önálló nyelvezetet fejlesztett ki. Komponálási technikája kellőképpen izgalmas: a hangszer megszólaltatásához alapból elveti az elektronikus eszközöket (alkalmanként mindössze ebow-kat használ), az élőben rögzített szólamokat viszont utólag rétegenként egymásra helyezi. A szólamokat külön-külön elektronikus úton nem manipulálja, és később sem játszik rá a korábban felvett akusztikus részletekre. Zenész és hangszerkesztő, bizonyos megkötésekkel. A карлицы сюита hat tétele is egy aprólékos, sziszifuszi munka eredménye, egy mesteri ötletességgel megkreált hanguniverzum.

Az elmúlt másfél évben komponált dalciklust a pogány hiedelemvilágból gyökerező, a Perchtről szóló mondák inspirálták: a fáma szerint a Percht – vagy Bercht – az egyedülálló asszonyok nőnemű oltalmazójaként tél közepén járja a vidéket, egyben a hideg évszakot hívatott elűzni csörgő-zörgő kolompjaival. A néhol pogány istennőként aposztrofált figura históriája egészen a kőkorszakig nyúlik vissza, de az osztrák Alpok magasan fekvő területein még ma is a közbeszéd része. És hogy mindez hogyan kapcsolódik az Ingrid Schmoliner által megkreált hangokhoz, azt mindenki döntse el maga, én ez esetben jobban szeretném a hallott zenét és az azt inspiráló háttértörténetet szétválasztani.

A nyitó Stampában mintha egy komplett ütőszenekar kalimpálna, kaotikus, mégis repetitív, motorikus zajok keverednek konkrétabb, perkusszív elemekkel. Nehéz elhinni, hogy mindezek a hangok egyetlen koncertzongora belsejéből származnak. A Grul már Steve Reich halálpontos fáziseltolásos munkáit, illetve Richard Crandell rétegzett mbira-kompozícióit idézi. Egy szó: gyönyörű. A Balaena Mysticetusban Schmoliner kisebb tárgyakat szólaltat meg vonózással és dörzsöléssel, és ezek a hangok rezonálnak tovább a zongora belsejében. Lomhán kavargó búgások-zúgások, szöges ellentéte mindannak, amit eddig a карлицы сюита korábbi tételeiben hallottunk. A korong második felében egymást váltják az erősen repetitív struktúrák (Бaбa-Яra), a megváltó csöndben elnyúló, hosszan kitartott hangok légies kötegei (Teadin), majd ismét egy heves, perkusszív kalimpálás (Zampamuatta), ami nem más, mint a lemezt nyitó Stampa visszatérő variációja. A kör bezárult, a lemez lejárt.

Kiváló, mi több, egyedülálló album; kétségkívül a fent említett zongorista hölgyek munkái mellé kívánkozik.

1. Stampa [4:47] 2. Grul [7:52] 3. Balaena Mysticetus [8:26] 4. Бaбa-Яra [9:06] 5. Teadin [12:14] 6. Zampamuatta [4:42]

ingridschmoliner.com
corvorecords.de

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.