24
November, 2017
Friday

Lali Barrière | Miguel A. García – Espejuelo

Dusted Hoffman 2014 augusztus 6.

Nueni | NUENI #001 | 2013

A katalán Lali Barrière és a baszk Miguel A. García első duóalbuma maradéktalanul megfelel a Nueni kiadó irányelveinek, publikálási politikájának: „független platform friss, valószínűtlen és kockázatos zenéknek, ami nyitva áll bármiféle hangzó indítvány előtt, kivéve ambient-, drone- és környezeti felvétel-alapú hanganyagokat” – áll a berlini label honlapján olvasható felhívásban. A Nueni deklaráltan is a kategóriákon kívül eső kiadványok, zavarba ejtő what the fuck?-zenék puritán otthona, ahogyan azt már a korábban bemutatott, előző, After című Belorukov-Harpakahylo-Lichota-Nasung középlemez is bizonyította.

A rendelkezésre álló alapadatok szerint Barrière extrém módon bemikrofonozott tárgyakat, A. García pedig egyetlen önmagába visszacsatolt keverőpultot szólaltat meg. A felhasznált hangforrások tehát meglehetősen szokványosak, a munkamódszer viszont kellően fondorlatos, a játékosok esztétikaérzéke pedig egészen kivételes. Számtalan, hasonló eszközöket – amiket nevezhetünk akár hangszereknek is – felvonultató lemezt hallhattunk már, kérdés, mi maradt kiaknázatlanul, szolgálhat-e még újdonsággal a kísérleti zenék ezen, egyébként is módfelett szűk szegmense. Bő tizenöt évvel a japán Onkyo mozgalom kvázi-forradalma után merre lehet továbblépni, illetve érdemes-e, lehet-e még egyáltalán. Ezúttal is, éppen hogy csak a hallásküszöbön túl járunk, apró, halk hangokat hallunk, kellő térrel körülöttük. Eddig ismerős, legyinthetnénk. Az Espejuelo erőssége és újszerűsége viszont az arányokban, a szereplők speciális kölcsönhatásában, és bármennyire is ambivalens: a bátor visszafogottságban rejlik.

Négy tétel, alig több mint harminc percben. A már említett végletekig vitt minimalizmus mindvégig jelen van a zenében, annak ellenére, hogy az Espejuelo játékideje alatt igenis rengeteg minden történik. Mikroszkopikus kiterjedésű, alig hallható hangok cikáznak, érkezzenek azok a főleg a hátteret biztosító mixerből, vagy éppen a kontaktmikrofonokkal ellátott tárgyak felületéről, belsejéből. Lali Barrière és Miguel A. García olyan mértékletes és törékeny zenét játszik, hogy egyetlen aránytévesztés vagy hangosabb hang azonnal kibillentheti a lassan, de biztosan variálódó zenét a nyugvópontjából. Szinte látom magam előtt a zenészek lélegzet visszafojtott koncentrációját, és gyakran azon kapom magam, hogy izzadó homlokkal, ugyanígy hallgatom az Espejuelo tételeit. A duó zenéje ugyanis tökéletes összpontosítást és odafigyelést igényel, mintha csak egy mikroszkópon keresztül vizsgálódnánk, merthogy csakis így nyílik meg Barrière és A. García gondos precizitással megkonstruált varázsvilága.

Az Espejuelo ékes példája, hogy miért tartják sokan Lali Barrière-t az elektroakusztikus improvizációs zenék egyik legizgalmasabb új hangjának. A civilben matematikatanár, programozó és kutató Barrière ösztönösen mozog a reáltudományok és a művészetek között: amellett, hogy a tekintélyes Universitat Politècnica de Catalunya professzora, legalább féltucat kísérleti zenei formáció tagja (A=B, Árum, Blaast, Un Coup De Dés, Ziz, és a többi…), és megszámlálhatatlan alkalmi kollaboráció résztvevője. Aktuális zenésztársa, Miguel A. García a spanyol kísérleti zenei színtér másik dinamikus és termékeny szereplője, aki az elektroakusztikus improvizáció és a modern kompozíció nem ritkán elmosódó határmezsgyéjén alkot. Bárkivel játszik, mindig ugyanarról beszél: provokatív hozzáállásával, sajátos humorával, és legfőképp, elektronikus berendezéseinek hangjaival az akadémikus kortárs-, és az indusztriális könnyűzene közé húzott éles határvonal létjogosultságát kérdőjelezi meg. Kreatív zenészek, kivételes attitűddel.

Katalán-baszk ellentét ide vagy oda, Lali Barrière és Miguel A. García a legnagyobb egyetértésben alkotott valami újat, valami egészen páratlan esztétikájút. Kemény dió; nagybetűs zene.

1. Espejismo [5:32] 2. Pra [8:36] 3. Homso Tas [11:09] 4. Aljez [5:51]

lalibarriere.net
xedh.org
nuenirecs.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Musique Grotesque | 2014. február 26.

admin
2014. február 26.

Nörz – (Also Known As) Acker Velvet

Lenkes László
2013. november 16.

Sonic Youth | I.C.P. | The Ex – In The Fishtank

Juhász László
2003. augusztus 15.

Nicolas Wiese – Living Theory Without Anecdotes

Dusted Hoffman
2013. július 3.

Christian Skjødt és Sőrés Zsolt a Rohamban

Dusted Hoffman
2011. január 14.