28
June, 2017
Wednesday

Street Priest – More Nasty

Lenkes László 2014 augusztus 17.

Humbler | humbler-001 | 2014

A San Francisco-i Street Priest trió debütáló kiadványa elektroakusztikus hangok zűrös keveredése révén kialakuló élvezetes zajrockszőnyeggel köszön be a hallgatónak. A kazetta mindössze négy szerzeményt tartalmaz, amiket a zenekar próbatermében rögzítettek. Ez legtöbbször lehet, hogy nem a legprofesszionálisabb hangminőséget eredményezi, de jelen esetben szerencsére erről szó sincs, ugyanis a csapat egy része a friscói mindennapokban hangmérnökként (is) keresi a kenyerét, ami most is csak segíteni tudott a More Nasty felvételeinek rögzítése és keverése közben.

Az első és utolsó, bő tízperces darabok hangzásukban és felépítésükben közel állnak egymáshoz; talán egyként is rögzítették őket, majd később kettévágták, ám ez jelen esetben nem is annyira fontos, a lényeg, hogy egyfajta radikális zajrock-szerű széthúzó akusztikus zajkásából áll össze mindkét felvétel – és remekül szól. És ha már stílusmeghatározásként a rockot említettük, megjegyezném, hatásként valahol a Harry Pussy és az Offonoff mentén lehet elindulni az elképzelésben, nehogy máris az elején elriasszam azokat a kedves olvasókat, akik nem szívesen találkoznak a hagyományos rock fogalmával az improvizációs zene kontextusán belül. Más szóval, itt rockzenéről mint olyanról még mutatóban sincs szó, legfeljebb a trió dob-basszus-gitár hangszer-összeállítása engedne erre asszociálni, mint ahogyan a fent említett hatások esetében is, de ezen túl semmi több, ami a rockot illeti. Viszont ellenben – merő szabad improvizáció. Harminchat perc tisztán intuitív zajos rögtönzés, a szó legszorosabb és legszebb értelmében.

A kiadvány által mind maga a Street Priest, mind pedig az anyagot megjelentető amerikai Humbler kiadó is debütál. A kétszeres első megjelenés ellenére a triót alkotó zenészek (Kristian Aspelin gitáros, Matt Chandler bőgős és Jacob Felix Heule dobos) mögött van már némi improvizációs zenei háttér: Heule neve néhányaknak talán ismerősen csenghet, ő tavaly az amerikai-norvég Sult akusztikus improvizációs zenekarával koncertezett mifelénk. A Sultot említve pedig a következő fontos kapcsolódási pont merül fel a kiadvánnyal kapcsolatban: a kvartettet alkotó két norvég zenész révén – akik egyébként a tavaly ősszel ugyancsak felénk is megfordult MoE zajrock csapat alapító tagjai – egy szintén norvég közös ismerőst kértek fel a More Nasty borítójának elkészítésére. Ő pedig nem más, mint Lasse Marhaug, az experimentális zajzenei színtéren a kilencvenes évek eleje óta különböző formákban (zenész, kiadóvezető, koncert- és fesztiválszervező, fanzinkészítő, dizájner) és formátumokon (bakelit, kazetta, cd, mp3) megjelenő alapember.

A Street Priest tagjai viszonylag fiatal koruk ellenére olyan emblematikus zenészekkel játszottak együtt a Bay Area-i zaj- és improvizációs zenei szcéna eseményein, mint Fred Frith, Bill Orcutt, vagy éppen Weasel Walter. Ezt a kiadvánnyal járó szórólap is megemlíti, de a kazettán hallható rögtönzéseken is feltétlenül érezhető a fiatalos, ám tapasztaltabb zenészek játékát tükröző hozzáállás, attitűd. A trió zenéje – Lasse Marhaug borítójának fekete-dominanciája ellenére is – talán még színesnek is mondható, de ha nem is ez a jelző illik ide a leginkább, akkor is változatosnak, néhol ridegnek, máshol barátságosabbnak, olykor visszafogottabbnak, máskor intenzív zajömlésnek tűnik a Street Priest produkciója. Egyszóval sokszínű, dinamikus – épp ezért élvezetes is.

Az a fajta rögtönzött zajzene ez, amelynek a valamikori dédszülei még lehet, hogy rockon nőttek fel a (free) jazz vagy más akadémikus konceptek helyett vagy mellett, és emiatt a zene színtiszta intuitív improvizáció, mindenféle zenei idióma és struktúra nélkül, vagy legalábbis azok minimális jelenlétében – és ez csakis jót jelenthet, legalábbis ami engem illet. Aki úgy érzi, hogy tetszene neki a Street Priest, az megrendelheti az alábbi linkek valamelyikén a kazettát, vagy irány a Bandcamp, és jöhet az online zaj!

Nekem abszolút bejött ez a friss friscói hármas; máris kíváncsi vagyok a következő anyagukra.

1. Turk [10:25] 2. Taylor [6:14] 3. Sixth [7:24] 4. Market [11:26]

heule.us
humbler.bandcamp.com

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Grencsó Kollektíva

Juhász László
2002. október 10.

Elhunyt Johannes Bauer német harsonás

Juhász László
2016. május 6.

Az Aural Terrains novemberi újdonságai

Dusted Hoffman
2011. november 11.

Elhunyt Tony Levin brit dzsesszdobos

Juhász László
2011. február 7.

Mats Gustafsson és a Fire! az állóhajón

Juhász László
2013. március 5.