22
November, 2017
Wednesday

Charles Gayle-t, az utolsó mohikánok egyikét viszonylag rövid időn belül harmadszor láttuk színpadon, ebből mindháromszor Klaus Kugel német dobos társaságában, és először Ksawery Wójciński fiatal lengyel nagybőgős kíséretében. Gayle a legkevésbé sem ismeretlen a vajdasági Magyarkanizsa dzsesszpublikuma előtt: korábban már kétszer is játszott a kanizsai Jazz, Improvizatív Zene… Fesztiválon, legutóbb 2012-ben. Mostani triójával a napokban megjelent Christ Everlasting című albumának anyagát mutatta be – kétszer negyvenöt percben. Napjaink egyik legnagyobb élő dzsesszlegendája korát meghazudtoló intenzitással, zsigerből, kertelés nélkül tülkölte az arcunkba, milyen is lehetett annak idején a tényleges afroamerikai free jazz; mégsem a hőskor óriásainak panoptikumában éreztük magunkat – spiritualitással bőségesen átitatott produkciója nagyon is mai, nagyon is érvényes volt. Szabad dzsessz, itt és most, velünk, nekünk.

Klaus Kugel, Charles Gayle, Ksawery Wójciński

Klaus Kugel, Charles Gayle, Ksawery Wójciński

Klaus Kugel, Charles Gayle

Klaus Kugel, Charles Gayle

Charles Gayle, Ksawery Wójciński

Klaus Kugel, Charles Gayle, Ksawery Wójciński

Charles Gayle

Charles Gayle

Hozzászólás




Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek