Talán nyugodtan nevezhetjük az AMM múlt hét vasárnapi Huddersfield-i és tegnapi londoni fellépését kortárs zenetörténeti sarokpontoknak: a két koncert nemcsak a brit elektroakusztikus improvizáció alapegyüttesének fennállásának 50. évfordulóját jelölte, hanem Keith Rowe – egyelőre csupán alkalminak tűnő – visszatérését a zenekarba. John Tilbury, Eddie Prévost és Rowe utoljára 2004 május elsején játszott együtt egy színpadon. Vagyis tizenegy és fél éve – ami nem kevés idő. Az ezt megelőző szűk negyed évszázadot (Tilbury 1980-as csatlakozásától Rowe 2004-es kiválásáig), a Tilbury-Rowe-Prévost felállású AMM-et szokták mondani a formáció klasszikus, legkiegyensúlyozottabb, legizgalmasabb, vagy éppen legtermékenyebb periódusának, inkarnációjának. Akárhogy is, a nagy hármas most újra összeállt, és adott egy olyan koncertet, ami zeneileg talán kissé alulmúlta felfokozott várakozásainkat, de aminek a történelmi jelentőségét megkérdőjelezhetetlenül több mint szignifikánsnak gondoljuk.

Keith Rowe, Eddie Prévost, Philip Clark, John Tilbury. Fotó: Improv.hu

Keith Rowe, Eddie Prévost, Philip Clark. Fotó: Improv.hu

Keith Rowe, Eddie Prévost, Philip Clark, John Tilbury. Fotó: Improv.hu

John Tilbury. Fotó: Improv.hu

John Tilbury, Eddie Prévost. Fotó: Improv.hu

Eddie Prévost. Fotó: Improv.hu

Eddie Prévost, Keith Rowe. Fotó: Improv.hu