Leo | CD LR 608 | 2011

Az Autres Voix De Piano Anne-Gabriel Debaecker és Patrick Defossez egészen különleges intimitású zongoraduója: Debaecker elektromos zongorán, szempleren és egyéb elektronikus kütyükön, Defossez pedig hagyományos versenyzongorán játszik. A páros minden évben más zenészt kér fel, hogy csatlakozzon hozzájuk, ez 2010-ben a francia modern dzsessz egyik megkerülhetetlen dobosa, Simon Goubert volt. Közös munkájuk eredménye a Pourquoi Tant De…? című szvit, aminek egésze egy nagy kollektív produkció, rafinált módon mégis egyaránt tartalmaz trió, duó és szóló részeket.

A szóban forgó nyolcrészes szvitet talán a dzsessz és a kortárs komolyzene hibridjeként lehetne leírni. A hibrid szót itt természetesen nem pejoratív értelemben gondolom, sokkal inkább arról van szó, hogy a trió által konstruált építmény a komponált darabok pontosságát alapul véve, de a szabadon improvizált zenékre jellemző túlcsordulással épült. Defossez és Goubert briliánsan lendületes szólói egy jól megtervezett szerkezetet ékesítenek, minden szóló vagy duó kiállásnak pontos helye van, sokszor az az érzésem, hogy a 70 perces mű során a játékosok nem sok mindent bíztak a véletlenre.

A két zongorista és a dobos egy furcsa, törékeny háromszöget alkot: a darabot főként Defossez és Goubert egymásba fonódó akusztikus elemei dominálják, amik közé Debaecker digitális zajai mintha higanyként szivárognának be. A lemezen hallható zenében van valamifajta jóleső feszültség, ami miatt csak ritkán és nagyon rövid ideig érzem egyensúlyban a három zenész játékét. Érdekes, hogy a zavart keltő komponens nem a kívülről érkező harmadik, hanem bizonyos szempontból maga Debaecker, akinek töredezett, szilánkszerű hangjai gyakran Ikue Mori munkáira emlékeztetnek.

A három zenész művészi mentalitásának, formanyelvének, hangszerismeretének, hangzásának érvényességéhez kétség nem fér: mindhárman kifogástalan játékosok. Van itt azonban valami más. Két billentyűs kontra egy ütős, két akusztikus kontra egy elektronikus hangszer, egy összeszokott duó kontra egy vendégzenész, két férfi kontra egy nő – nem tudom megmondani, hogy pontosan mi az oka annak a nyugtalanító, de közel sem kellemetlen érzésnek, ami Debaecker, Defossez és Goubert összjátékát, és így a lemez egészét is jellemzi. Érdekes, megfejthetetlen.

Ritkán hallani ennyi feszültséget egy dzsesszlemezen. A trió munkája friss, energikus, és ami a legfontosabb: nem magától értetődő. Van benne valami megfoghatatlan, nem mindennapi csavar.

1. Pourquoi tant de…? [4:58] 2. Et Si Peu De Lumière! [4:58] 3. Lumière, Tu Nais, [4:58] 4. …Tu Lascives, [4:58] 5. …Tu T’Irises, [4:58] 6.. …Tu T’Asphyxies, [4:58] 7. …Tu Te Précieuses, [4:58] 8. …Tu Émanes, Tu Souris. [4:58]

2dlyres.net
simongoubert.com
leorecords.com