bejegyzés megosztása:

Georgian Contemporary Unit – The View You Ne...

Georgian Contemporary Unit – The View You Never Get

Solponticello | SP-009 | 2002

A Georgian Contemporary Unit nem keres járatlan utakat. A hattagú gitáregyüttes zenéje jócskán merítkezik a kreatív szabaddzsesszben, az amerikai tradicionális folkban, a keleti- és a modern kamara zenében, ám az ötletesen konstruált végeredmény kellő magabiztossággal kerüli el a zagyvaság, kuszaság, de legfőképpen az epigonizmus érzetét. A 2002-es The View You Never Get a csoport bemutatkozó nagylemeze, amely folytatást sajnos eddig még nem tud magáénak.

A Georgian Contemporary Unitban öt gitáros és egy dobos-zongorista játszik – a zenészek két georgiai együttesből verbuválódtak: Kyle Dawkins és Brian Smith akusztikus gitárosok a Georgia Guitar Quartet tagjai; Colin Bragg (elektromos- és akusztikus gitár), Erik Hinds (h’arpeggione) és Blake Helton (dobok, és egy felvétel erejéig zongora) pedig a nemrégiben általunk is bemutatott SS Puft Quartet hangszeresei. A lemeznek, illetve az együttesnek magyar vonatkozása is van: a zenekarban játszó ötödik gitáros Szabó Sándor, akit a kiadó sajtóanyaga a kollektíva motorjaként emleget. A közel 74 perces lemez felvételeit 2002 februárjának végén és márciusának elején rögzítették élőben athensi és atlantai koncerthelyszíneken.

A korong egy tökéletesen felesleges, tizenegy másodperces szöveges köszöntővel nyit (Welcome), amit rögtön az album – számomra – egyik legizgalmasabb száma követ: a Tippoo’s Tiger egy lendületes, többrétegű improvizáció, ami bár közel sem revelatív erejű, az öt gitár zakatolása és Helton sodró dobolása mégis élvezetes felütése a lemeznek. A továbbiakban egymást váltják a kollektív szerzemények, illetve a közreműködő tagok szóló- és duófelvételei. A közösen előadott tételek közül még a Carillon és a Dialouge 2 címűek azok, melyek igazán felvillanyozóak; a szóló és duó darabok viszont inkább nyugodt hangvételű, kellemesen pihentető kompozíciók. Utóbbiak közül magasan kiemelkednek Szabó 16-húros klasszikus gitáron játszott tételei (Assiana és Severe Moderation Suite), amik emelkedettségükkel – némi túlzással – a lemez gyöngyszemei. A The View You Never Get album egyébként egy hamisítatlan műhelymunka eredménye, amelynek tevékeny szereplői érett, egymással egyenrangú és egymás irányába rendkívül nyitott, alkalmazkodni tudó hangszeresek. Ez a nyugodtság és kiegyensúlyozottság a teljes lemez logikus szerkesztettségében is jól tükröződik, hiszen számtalan más – mostanában hallott – albummal ellentétben, esetünkben egy tiszta, harmonikus és jól követhető alkotásról van szó.

John Zorn Masada Guitars című kiadványa óta nem hallottam ennyire jóleső, akusztikus gitár-központú albumot; így ha csekély izgalmassága miatt nem is, de könnyű hallgathatósága és ebből egyenesen következő kellemessége, valamint magyar vonatkozása miatt mindenképpen ajánlatos érdeklődni a The View You Never Get lemez iránt.

1. Welcome [0:11] 2. Tippoo’s Tiger [6:07] 3. Dialogue [8:48] 4. Assiana [3:49] 5. Carillon [8:04] 6. Clavicytherium [10:00] 7. Unfettered [1:11] 8. Thrive And Beam [7:32] 9. Severe Moderation Suite [6:41] 10. Dialogue 2 [11:56] 11. Offering [2:48] 12. Offering 2 [3:26] 13. Offering 3 [2:53]

killick.me
sandorszabo.com
solponticello.com


Újságíró, kurátor, producer. 2002 óta az Improv.hu online zenei magazin szerkesztője, 2007 óta koncertszervező Szegeden (Improv Est), 2015 óta alkalmanként Budapesten (No Wave Est), és 2016 óta Ljubljanában (FriForma, Confine Aperto). Maradék szabadidejében az Inexhaustible Editions hanglemezkiadót menedzseli, a horvátországi „Improcon – Congress Of Free Improvised Music, Arts & Thoughts” workshop fesztivált szervezi, és a szlovén Centralala.si online zenei magazint szerkeszti.

KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

INSTAGRAM
hanghordozópornó | megjelenésfetisizmus
X