Maciej Fortuna Quartet – Lost Keys
4tuna | 2010
A lemez sajtóanyaga szerint Maciej Fortuna a lengyel dzsessz fiatal generációjának egyik legdinamikusabb és legsokoldalúbb trombitajátékosa, és bár nem követem szoros figyelemmel, hogy mi történik a helyi mainstream jazz világában, a Lost Keys-t hallgatva hajlandó vagyok hinni az egyébként jogot végzett zenészt méltató állításoknak. Nem vagyok nagy rajongója a túlontúl kerek, könnyű hallgatású dzsessznek, de Fortuna első olyan albumáról, ahol zenekarvezető, képtelen vagyok rosszat mondani.
A Lost Keys lemezen játszó zenekar Fortuna és a jamaicai gyökerekkel rendelkező, chicagói születésű ütőhangszeres, Frank Parker duójából fejlődött kvartetté. A trombitás és a dobos 2009-ben kezdett együtt játszani, majd néhány koncertjükre vendégül hívták Przemysław Raminiak zongoristát és Andrzej Święs nagybőgőst. Négyük összjátéka olyan természetességgel működött, hogy néhány közös fellépés után rögtön neki is láttak a Lost Keys felvételének. A stúdiómunkálatok a fáma szerint különösebb teketóriázás és próbák nélkül, a szerzemények rögzítése „első nekifutásra” zajlottak.
A szélsebes tempó, az elképesztő svung persze nem feltétlenül jár együtt átgondolatlansággal: Maciej Fortuna és kvartettje pontosan tudta, hogy mit miért csinál. A Lost Keys lemez dalaival például szórakoztatni, táncoltatni, pihentetni akartak. A fiatalos lendület ellenére a korongon helyet kapott kilenc felvétel mindegyike igényesen hangszerelt, a témák melodikusak, a ritmusszekció húzós, „bólogatós” játéka minimum tiszteletet érdemlő, Raminiak zongorajátéka csillogó és könnyed, Fortuna pedig olykor a legnagyobbak szellemét idézi, máskor meg olyan repetitív témákat játszik, mintha elektronikus tánczenére fújná. Feldolgozás, közvetlen tisztelgés nincs, a szerzemények sajátok, hetet a kvartett, egyet Raminiak, egyet Święs jegyez. Ez bizony kedvező összkép.
És úgy látszik, nem csak én érzem Fortuna kvartettalbumát jelentősnek, hiszen a kiadványt tavaly Fryderyk-díjra jelölték a legjobb dzsessz/debütáló lemez kategóriában, a trombitást pedig 2010-ben és 2011-ben a lengyel Jazz Forum című zenei szaklap a Jazz Új Reménységei közé választotta. Érdemes tehát megjegyezni a jelenleg legalább kilenc együttesben (legfontosabbak: Maciej Fortuna Trio/Quartet/Quintet, Switch On Quintet, Mack Goldsbury & The Polish Connection, Maciej Fortuna-Stefan Weeke Project, Ernst Bier-Mack Goldsbury Group) muzsikáló Maciej Fortuna nevét, tehetsége figyelemreméltó, játékstílusa pedig még bármilyen irányba fejlődhet.
Nagyon optimista, nagyon lendületes bemutatkozás, és ha jól tudom, a folytatás sem váratott sokáig magára: éppen a napokban jelent meg egy Solar Ring című triólemez, amin Fortuna mellett Piotr Lemańczyk bőgőzik és Frank Parker dobol. Remélem, hamarosan ezt is a kezemben tarthatom.
1. Lost Keys [10:03] 2. Redfine [3:20] 3. Mind Travel [13:29] 4. Threedom [8:02] 5. Restless [3:55] 6. Searchin’ [5:19] 7. Solace [4:48] 8. Quest For The Truth [7:45] 9. The Endless Story Of Lost Keys [0:41]
Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.
