24
February, 2017
Friday
Ictus | ICTUS 178 | 2016 Ahogy John Zorn írja a kiadvány fülszövegében, ez a negyven ...
Nur/Nicht/Nur | 116 06 15 | 2016 Strom. A szó egyrészt elektromosságot jelent németül, másrészt pedig ...
RareNoise | RNR061 | 2016 Három unortodox és meglehetősen radikális zenész munkáját kapjuk két különálló, mégis ...
Fou | FR-CD 18 | 2016 Daunik Lazro '85-ben megjelent Sweet Zee című albumának B oldalán ...
Clean Feed | CF373CD | 2016 Pascal Niggenkemper német-francia nagybőgős legújabb szextettjének bemutatkozó munkája az idei ...
Neurot | NR098 | 2016 Két nagyon nyers és nagyon radikális zenekar uniója jött létre ...
Triple Bath | TRB​.​042 | 2014 Miguel A. García baszk elektronikus zenész és Javier Pedreira ...
Trost | TR 137 | 2015 Sven-Åke Johansson svéd ütőhangszeres-zeneszerzőt valószínűleg legkevésbé a provokáció és a ...
Improvising Beings | ib33 | 2015 876 lehetne akár Rilai Szent János vagy I. Henrik német ...
GOD | GOD 33 | 2015 Már az albumot kézbe véve érződött a jóleső monokromitás és ...
Hideous Replica | HR4 | 2014 A legéleterősebb gondolat, ami az album meghallgatása után megmaradt bennem, ...
Soft | ST008 | 2015 A francia Saåad duóformáció 2010 óta tizenöt albumot jelentetett meg limitált ...
Emanem | EMANEM 5036 | 2015 Az idő próbája. Sokszor emlegetjük ezt, és még többször vagyunk ...
Lengua De Lava | Lava004CD | 2015 Három kazettakiadvány után itt a Lengua De Lava első ...
Creative Sources | cs322 | 2015 Berlinből érkezett a francia Justin Lépany első szólólemeze, amit a ...
Creative Sources | cs314 | 2015 Közönséges zene - a szó egyszerű, szerény, és a legkevésbé ...
Two Rivers | 003 | 2015 Sombersault - azaz szaltó. Ha létezik hivatalos definíció, akkor az ...
Nueni | NUENI #003 | 2014 Bryan Eubanks legújabb szólómunkája a berlini Nueni kiadó negyedik, már-már ...
Corvo | core 008 | 2014 „A zajok változatossága végtelen. Ma, ha hozzávetőleg ezer különböző masinával ...
Intonema | int012 | 2014 Andrey Popovskiy szentpétervári kísérleti zenész debütáló szólóalbuma a helyi Majakovszkij Központi ...
Hermes' Ear | aSB/HE 001 | 2014 Keith Rowe Megfestett események (Malované eventy) című brnói szólókiállításának ...
Humbler | humbler-001 | 2014 A San Francisco-i Street Priest trió debütáló kiadványa elektroakusztikus hangok zűrös ...
Nueni | NUENI #001 | 2013 A katalán Lali Barrière és a baszk Miguel A. García ...
Kye | KYE 30 | 2014 Rövidebb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag két hete forog a nappalimban ...
Nueni | NUENI #000 | 2012 Jobb későn, mint soha - ahogy mondani szokás, ugye. Most ...
Confront | ccs 28 | 2014 Mindig érdekes olyan koncertfelvételt tartalmazó albumot kézbe venni, aminek a ...
Corvo | core 007 | 2014 És amikor már azt gondoltam, hogy Sophie Agnelnek, Nusch Werchowskának, ...
Creative Sources | cs253 | 2014 Nyolc akusztikus improvizáció. Nyolc előzékeny és végeredményében kellemes, könnyen hallgatható ...
Intonema | int011 | 2014 A Teni Zvuka kísérleti zenei fesztivált 2010 óta szervezi Szentpéterváron az ...
Intonema | int010 | 2013 Rögtön az elején leszögezhetjük: se nem hitvány, se nem kretén a ...

Misha Mengelberg Trio – Who’s Bridge

Juhász László 2003 március 25.

Avant | avan 038 | 1994

AVANT: A kiadóról elöljáróban legyen elég mindössze annyi, hogy még mielőtt a neves New York-i komponista/zenekarvezető/szaxofonista John Zorn a szintén világhíres japán dzsessz producer Kazunori Sugiyama segédletével ’95-ben életre hívta saját Tzadik nevű kiadóját; a patinás japán lemezkiadó, a modern dzsessz és egyéb improvizált zenék dokumentálására szakosodó DIW egyik alkiadójaként működő Avant kuratóriumának tagja volt. A belterjességen nincs mit csodálkozni: míg a DIW volt a Masada (Zorn a free jazzből és a klezmerből merítkező dzsessz zenekara) tíz lemezének kizárólagos kiadója, addig az Avant többek között Zorn egy másik közismert projektumának, a legszélsőségesebb zenei stílusokat felhasználó, ’89-től ’92 végéig alkotó Naked City-nek jelentette meg négy kiváló albumát (Grand Guignol, Heretic, Radio, Absinthe). Az Avant, amely önnön kreálta definíciója szerint egy “non-genre/avant-garde label” a kötetlen zenélési formulák nemzetközi képviselőinek egy-egy bemutatkozó lemezét, Zorn közelebbi zenésztársainak munkáit és persze nem utolsósorban a Zorn által respektált zenészek albumait jelentette meg, így például a holland Misha Mengelbergét… (A kiadó jelenleg 80. kiadványának megjelentetésére készülődik.)

MISHA MENGELBERG: Az 1935-ben Ukrajnában – egészen pontosan Kijevben – született zongorista és humorista (!) zene iránti fogékonysága, valamint a zene irányában tanúsított élénk érdeklődése adott volt: míg holland édesapja keresett karmester, komponista és zongorista; addig német származású édesanyja professzionális hárfa játékos volt. A már Amsterdamban nevelkedett Mengelberg legfőbb korai hatásait a dzsessz felől Duke Ellington, Thelonious Monk és Herbie Nichols játéka; a kortárs komolyzene felől pedig John Cage zenei munkássága és zeneelméleti írásai, előadásai jelentették. Első lemezkörzeműködését Eric Dolphy ’64-es Last Date című albuma jelentette, ahol is együtt játszott egy bizonyos Han Bennink dobossal, akit azóta is állandó és hűséges partnereként jegyez. 1966-ban Mengelberg már önálló zenekarával lépett fel az Államokban a Newporti Jazz Fesztiválon, majd rá egy évvel később Bennink és Willem Breuker társaságában megalapította a máig is létező és alkotó zenei kollektívát, az I.C.P. Orchestrát, ahol a rövidítés az Instant Composers Pool-t jelöli. A jelenleg kilenc tagot számláló társulat mindmáig a provokatív free jazz és az improvizált zenék egyik fő pillére – és kiadója – Hollandiában, minthogy az I.C.P. lemezkiadóként is funkcionál… Mengelberg az évek során megszámlálhatatlanul sok lemezen működött közre, a legkülönbözőbb formációkban a legkülönbözőbb zenészekkel játszott együtt, valamint számos darabot komponált színházak és más zenekarok, előadóművészek számára.

WHO’S BRIDGE: A nevezett albumon Mengelberg a 11 legidőtállóbb szerzeményét vezeti elõ olyan zenei kiválóságok társaságában, mint a bőgős Brad Jones (Elvin Jones’ Band, Jazz Passengers stb…) és a dobos Joey Baron (Baron Down, Masada stb…). A Who’s Bridge Mengelberg egy meglehetősen konvencionális és hagyománytisztelő énjét mutatja, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a felvétel első hallgatása alkalmával a kompozíciók akár az ’50-es, ’60-as évek valamelyik könnyeden élvezhető és kiszámítható zongora-trióját is idézhetné. Ám ha nem csupán egy kellemes háttérzeneként kezeljük az anyagot, és figyelmesebben készülünk neki a lemez hallgatásának, azonnal előbukkan az sok-sok “furcsa kis különbség”, amik Mengelberg játékát megkapóvá, különlegessé és felettébb egyedivé teszik: másodpercnyi megakasztások, egy-egy jól szvingelő témát orvul kizökkentő disszonáns kiállás, villámgyors és végtelenül szabad rögtönzések… De mindezek ellenére a Who’s Bridge a kiváló zongorista egyik legkellemesebb, leghallgathatóbb alkotása. A saját szerzemények mindegyike mintha már egy régről ismert örökzöld lenne, ami érzés részben az álszentimentális, szándékosan szirupos előadásmódnak köszönhető, ami mögött hiba lenne nem felfedezni az iróniát, a dallamosság direktségét. Míg a Bit Nervous egy kvázi-latin darabra hasonlít, addig a már-már negédesen melodikus Gare Guillemans Mengelberg egyik legnagyobb példaképét, Herbie Nichols-t; a címadó tétel túlburjánzó cifrázása Cecil Taylor játékát; a Peer’s Counting Song pedig Ellington hűvös eleganciáját idézi… Ezen hatásoknak és persze Misha Mengelberg brilliáns zenei individumának köszönhetően az album egy különösen kellemes és érdekes zenei élményül szolgál, ami sokkal több, mint ami… Sőt, minden egyes hallgatással egyre több!

1. Rollo II [5:11] 2. A Bit Nervous [5:06] 3. Rumbone [4:41] 4. Romantic Jump Of Hares [5:43] 5. Gare Guillemans [6:18] 6. Crocodile Tear [4:24] 7. Rollo III [6:02] 8. Peer’s Counting Song [5:58] 9. Elevator III [4:36] 10. Who’s Bridge [4:43] 11. Almost, Almost [7:05]

efi.group.shef.ac.uk/musician/mmengel.html
diwproducts.com

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Alex Nowitz – Homo Ludens

Dusted Hoffman
2010. december 20.

Tomaž Grom – Sam, za…

Lenkes László
2014. március 8.

Cactus Truck-koncertek Budapesten és Komáromban

Juhász László
2014. április 22.

Sonargemeinschaft | Fred Frith – Drift

Lenkes László
2013. november 24.

Brit-magyar szabadzene a Sirályban

Juhász László
2011. április 12.