rubik.erno.quintet – Telling Tales: Live At JazzaJ
dEN | dEN018 | 2013
A free jazz és a rögtönzött zajzene határmezsgyéjén mozgó kiadványok mindegyikét egyetlen közös nevezőre lehet hozni, függetlenül attól, hogy műfajilag milyen dobozokba zárjuk azokat, az EAI-tól a harsh noise-ig például. Ez a közös nevező az elvonatkoztatottság. A kitaposott utakon járó dalszerkesztési mechanizmusok elhagyása következtében létrejövő zenét olyan absztrahált víziókként éljük meg, amelyeket mechanikusan képekben vagy képek összefüggő sorában, tehát mesékben tudjuk nyelvünk segítségével reprodukálni. Erre céloz, és talál a közepébe, a Telling Tales cím is. Az improvizált zene arról a nyitottságából fakadó természetbeli kvalitásáról szól, amely által az improvizált műfajokhoz tartozó zenék hallgatása közben előbb-utóbb a saját meséjét alakítja ki minden befogadó. Minél nyitottabb és minél redukáltabb az adott zenei történetben a konkrét utalás és viszonyítási pont, annál sokszínűbb és szabadabb lesz a reprodukált kép. Fragmentált képekből olvasztja össze meséit ez a kiadvány is, amely mesék létrejöttéhez természetesen a hallgató, mint virtuális hatodik zenekartag szükségeltetik.
Ez a műfaj az, ami a leginkább mesél és meséltet. Nem táncoltat, nem szórakoztat, inkább sejtet, felvázol, elindít, igazít, fest, elbeszél és mesét mesél. És ez a lemez is éppen erről szól, ügyesen a kiadvány alaptételévé téve ezt a lehetőségét. A címmel kapcsolatban voltaképp egy kettős utalásról beszélhetünk: az improvizált zene természetéből fakadóan, konkrétan Rubik Ernő csapata improvizációjának lehetséges meséiről, illetőleg a zene önmagára való utalásáról, egyfajta metautalásról, a mesélhetőség elmeséléséről, mint konceptuális elemről. Jelen van tehát egy nemzetközi csapat, amely öt kompetens zenészből áll, akik improvizációjuk során egy elvonatkoztatott zenei birodalomba hívják szeretettel a hallgatót, amelyben egyetlen konkrétum van csupán, a mese lehetősége. Meséket konstruálhatunk magunknak, amiben megannyi szétfolyó irány, homályos utasítás, absztrakt fogódzó segíthet. A csapat dolga, hogy a meséket szülő, folyamatos kreatív feszültséget fenntartja, és ez teljes mértékben sikerül is neki.
A történetet az a fontos elem teszi érdekesebbé, hogy a kilenc tétel eredeti módon úgy van címezve, hogy voltaképpen nincs is. Címekkel szolgál a kiadvány, de ugyanolyan mértékben cím ez, mint amilyen mértékű pl. a zene megkomponáltsága a lemezen. Afféle kísérleti címekkel szembesülünk. A nyitottság eleme ezáltal a zenén túl immáron a szövegben is megjelenik. És újfent a hallgató képessége lendül játékba. A hallgató befogadási horizontjától függ a saját címeinek rögtönzés általi megszerkesztése. Ahány hallgató, annyi értelmezés, annyi cím. Ez első hallásra kicsit kaotikusnak tűnhet, de ellentmondásszerűen pontosan így válik még inkább működőképessé a lemezen hallható anyag. Adekvát és kitűnő megoldás. Nincsenek közvetlen, tiszta, értelmes címek, ehelyett szó- és szintagmakollázsokkal van dolgunk a mese kilenc alfejezetében, amelyek funkciója az értelmezés közbeni iránymutatás, a kvintett zenéje általi lehetséges mesék létrejöttében való további segítség, kiegészítés.
Természetesen, el lehet ezzel is játszani egy-egy tétel hallgatása közben, a címek alapján konstruálni saját mesét, de attól válik még inkább érdekessé, hogy mindez akár mellőzhető is a folyamat során. És ezen a ponton mélyül a nyitottság eleme, ami a kiadvány minőségét domborítja tovább. Intuitív és magával ragadó minden tétel, ezért a megszerkesztett pszeudo-címeket akár el is lehet hagyni, elfelejteni hallgatás közben és saját irányt venni. Mint ahogy én is teszem ezt legtöbbször a lemez hallgatása közben. Minden opció nyitott.
A több mint ötvenperces kiadvány anyaga 2012-ben, az első JazzaJ fesztiválon került felvételre – a kvintett vezetője a JazzaJ körüli események egyik szervezője is egyben. Többszöri hallgatás után megpróbáltam volna egyik-másik zenészt fontosabb megoldása, közrejátszása, belépése, egyik-másik reakciója által feljegyezni, kiemelni, de szerencsére – és gondolom ezen a ponton beszélhetünk a kiadvány és a kvintett minőségi erejéről is – mindvégig kitűnően működik egyfajta visszafogott, tudatos és anarchikus, vagy ha úgy tetszik szélsőségesen demokratikus elv, ami mentén egy homogén, de állandóan változó szabad improvizációs és kellemes zűrzavarból hallunk ki meséket. A dinamika és a feszültség elérésére, a hangfolyamba több helyen is remekül fekszik bele a csend, illetőleg minden halk pillanat. Emellett mindenképpen fontos az analóg hangszerek kavalkádját színező elektromos hangok szerepe is.
Hock Ernő nagybőgőn és basszusgitáron, Sárvári Kovács Zsolt pedig dobokon alkotja, vagy alkotná adott esetben a ritmusszekciót, ám itt szerencsésen átértelmeződik a ritmusszekció fogalma is, hiszen mindenki egyenrangú szereplője a játéknak, nincsenek szekciók, ilyen-olyan be- és felosztás, ehelyett mesék mesélése van inkább; amelynek helyét valahol a post-free jazz tájékán lehetne meghatározni. Sárvári és Hock mellett Lawrence Williams szaxofonjátéka és Bolcsó Bálint kitűnő elektronikus hangjai játszanak közre. Mindezt Rubik Ernő Zoltán zongora- és melodikazörejei festik egésszé. A közel egyórás lemezen, egymás mellett mozgó, ugyanakkor szétfelé tartó, néhol szellős, máshol tömör, de leginkább visszafogott, nem lármás-sikító szabad dzsessz-szerű minőségi improvizációt élvezhetünk. Bármennyire is szélsőséges olykor néhány megoldás, végig a dzsessz medrében folyik a zene, és a tartózkodás, a mérsékeltség válik a teljes anyag egyik alap tulajdonságává.
Rubik Ernő kvintettjének korongja 2013 októberében jelent meg a dEN gondozásában. Az olasz kiadó kitűnő munkáját támasztja alá a kiadvány vizuális kivitelezése is. E vizuális szempont által válik a kiadvány teljessé. A korong nem a megszokott merev műanyag dobozban érkezik. Egy jól működő, praktikus, alternatív és gazdaságos ötletként, a fekete, kemény papír borító összehajtva cédétokként is használható. A papírt széthajtva, fekete alapra nyomtatott ezüst kötelek, fonalak gombolyagát ábrázoló díszítés látható, amelynek közepén, jelzésszerűen található a cédélemez – mint a több szegmensből összeálló alapidea központi eleme. A borítót ezáltal magában egy szép kivitelezésű, a minimalizmus és a fogalmi művészet határait súroló telitalálatként is értelmezhetjük, amelynek ábrája a szerteágazó, elvarratlan szálakból összeálló improvizációs mesével, és az angol nyelvű címeket megjátszó szókollázsokkal teljes szinkronban van.
A Telling Tales egy komoly hazai (és nemzetközi) free jazz album. Ezt sajnos kevés alkalommal van módunk így leírni, hál’ istennek, ez a kiadvány most alkalmat adott rá. A szó összes, pozitív értelmében: mesés.
A rubik.erno.quintet március 12-én, szerdán 20.00 órától tart lemezbemutató koncertet a budapesti Mika Tivadar Mulatóban.
1. Praise Water In Sudden Soft Needles Waist Plural Blossom Over Brisk Flur Method Of Weak Anger Cannot Itch Healing Cubes Ahead Daily Jumping No Shade Fighting Grown This Word Bleak Jarred Mutual Rocks This Rolling Changed Expedition Past Track Courage Visited Airborne Machine Gun Attack [11:42] 2. Forest Little Species Mud Tools Rub Stones Hanging In The Air Flap Tongue Into Water Hey Newbie Coming From Across The River Lazy Excitement Boxing Worship Must Access Allow Question Invitation Little More Friendly Suspicious Glance Back Again Rubbing Against Breathe Morning Ashes Resonance Welcome [7:38] 3. Brave Yes Insists Story To Tell Ritual Preparation Wind West Living Wasted Masks Deep Singing Yes That’s Me Happened Came Through Front [3:24] 4. Mostly You Through Clouds Down In The Cave We Lived Main Road Trading File Perfect Fences Nothing Rocks Into Echo Alone Vanishing Passing Growing This Little Thing Over Years Time Innocent Bones Intestines Soul To Be Developed Eyes Saw Finally Open First Fist Wing Mud Listening Safe What Stays [8:29] 5. This Here Slow Fire Closing Light Snow Spoon Fortune Simmering Shadow Of Wheels Together Fluid Repeat Steam Now Again Spoon Yet Asleep [6:45] 6. New Day Light Care Sight Hits Neurons Solid Teak Blocks Saw Sharing Shapes Mutual Sudden Real Up Gravity Swings All Flate In Body Affair Worse Morse Idea Sack Buzz Float Be This Place Drift Away Home Error [8:54] 7. Dance On The Hill Paste Telling Never Leave Cry Muse Ahead Absent Gather Enter Space Choice Problem Channeling Extension Fight Molecules Spread Joint Next Funk Barrel States Flex Proud Ground [4:42] 8. Yin Side Parallel Chamber Ore Flickering Boost Slide Short Mallable Side Off Boat Waterfall Closing Metal Plate Ascending Laser Flow Unknown Regular Chance Insects Night Sigh Is [7:26]
rubikernoquintet.wordpress.com
rubikernoquintet.bandcamp.com
denrecords.eu
Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.
