28
June, 2017
Wednesday
Mikroton| mikroton cd 52 | 2016 Moszkván keresztül érkeztek hozzánk Bécs jellegzetes hangjai egy jubileumi megjelenés ...
Ictus | ICTUS 178 | 2016 Ahogy John Zorn írja a kiadvány fülszövegében, ez a negyven ...
Nur/Nicht/Nur | 116 06 15 | 2016 Strom. A szó egyrészt elektromosságot jelent németül, másrészt pedig ...
RareNoise | RNR061 | 2016 Három unortodox és meglehetősen radikális zenész munkáját kapjuk két különálló, mégis ...
Fou | FR-CD 18 | 2016 Daunik Lazro '85-ben megjelent Sweet Zee című albumának B oldalán ...
Clean Feed | CF373CD | 2016 Pascal Niggenkemper német-francia nagybőgős legújabb szextettjének bemutatkozó munkája az idei ...
Neurot | NR098 | 2016 Két nagyon nyers és nagyon radikális zenekar uniója jött létre ...
Triple Bath | TRB​.​042 | 2014 Miguel A. García baszk elektronikus zenész és Javier Pedreira ...
Trost | TR137 | 2015 Sven-Åke Johansson svéd ütőhangszeres-zeneszerzőt valószínűleg legkevésbé a provokáció és a polgárpukkasztás ...
Improvising Beings | ib33 | 2015 876 lehetne akár Rilai Szent János vagy I. Henrik német ...
GOD | GOD 33 | 2015 Már az albumot kézbe véve érződött a jóleső monokromitás és ...
Hideous Replica | HR4 | 2014 A legéleterősebb gondolat, ami az album meghallgatása után megmaradt bennem, ...
Soft | ST008 | 2015 A francia Saåad duóformáció 2010 óta tizenöt albumot jelentetett meg limitált ...
Emanem | EMANEM 5036 | 2015 Az idő próbája. Sokszor emlegetjük ezt, és még többször vagyunk ...
Lengua De Lava | Lava004CD | 2015 Három kazettakiadvány után itt a Lengua De Lava első ...
Creative Sources | cs322 | 2015 Berlinből érkezett a francia Justin Lépany első szólólemeze, amit a ...
Creative Sources | cs314 | 2015 Közönséges zene - a szó egyszerű, szerény, és a legkevésbé ...
Two Rivers | 003 | 2015 Sombersault - azaz szaltó. Ha létezik hivatalos definíció, akkor az ...
Nueni | NUENI #003 | 2014 Bryan Eubanks legújabb szólómunkája a berlini Nueni kiadó negyedik, már-már ...
Corvo | core 008 | 2014 „A zajok változatossága végtelen. Ma, ha hozzávetőleg ezer különböző masinával ...
Intonema | int012 | 2014 Andrey Popovskiy szentpétervári kísérleti zenész debütáló szólóalbuma a helyi Majakovszkij Központi ...
Hermes' Ear | aSB/HE 001 | 2014 Keith Rowe Megfestett események (Malované eventy) című brnói szólókiállításának ...
Humbler | humbler-001 | 2014 A San Francisco-i Street Priest trió debütáló kiadványa elektroakusztikus hangok zűrös ...
Nueni | NUENI #001 | 2013 A katalán Lali Barrière és a baszk Miguel A. García ...
Kye | KYE 30 | 2014 Rövidebb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag két hete forog a nappalimban ...
Nueni | NUENI #000 | 2012 Jobb későn, mint soha - ahogy mondani szokás, ugye. Most ...
Confront | ccs 28 | 2014 Mindig érdekes olyan koncertfelvételt tartalmazó albumot kézbe venni, aminek a ...
Corvo | core 007 | 2014 És amikor már azt gondoltam, hogy Sophie Agnelnek, Nusch Werchowskának, ...
Creative Sources | cs253 | 2014 Nyolc akusztikus improvizáció. Nyolc előzékeny és végeredményében kellemes, könnyen hallgatható ...
Intonema | int011 | 2014 A Teni Zvuka kísérleti zenei fesztivált 2010 óta szervezi Szentpéterváron az ...

Stefan Thut – An Ort, 1-9

Dusted Hoffman 2011 március 8.

Engraved Glass | eg.p09 | 2011

Mivel és mennyivel jobb vagy érdekesebb egy környezeti felvétel a másiknál? Mivel és mennyivel esztétikusabb egy utólag szerkesztett természetben felvett hanganyag, mint egy vágatlan? És egyáltalán: miért szeretünk lemezre rögzített környezeti hangokat hallgatni, ahelyett, hogy kiülnénk egy órára a szabadba, vagy éppen csak kitárnánk az ablakunkat?

Úgy tűnik, reneszánszukat élik a környezeti felvételek: manapság talán az elégnél is több olyan lemez lát napvilágot, ami részben vagy teljes egészében szabadtéren rögzített hangokat tartalmaz. Vannak, akik ezeket hangszeres kompozícióba építik bele; vannak, akik kizárólag a környezeti felvételek rétegeiből gyártanak egészen komplex műveket; és vannak olyanok is, akik szerkesztetlenül, csak a megkapó egyszerűségük és tisztaságuk okán adnak ki a kezükből egyrétegű „field recordings”-okat. Stefan Thut első ilyen munkájával az utóbbiak közé tartozik.

Az elsősorban csellistaként és komponistaként ismert svájci zenész tizenkét hónap alatt rögzítette az An Ort kilenc részét, méghozzá mindig pontosan ugyanazon a helyen, és percre pontosan ugyanabban a napszakban. A kilenc felvétel mindegyike nyolc perces, ezeket helyezte egymás után Thut, úgy, hogy a hangszeletek között nem hagyott szüneteket. Az egymás melletti részeket különösebb műgond nélkül csúsztatta egymásba a szerző, az egy-két másodperces „fédelési” szakaszok hol zökkenőmentesek, hol pedig jól hallható: itt van két környezeti felvétel határa. Stefan Thut kísérlete első blikkre akár banálisnak, sőt, érdektelennek is tűnhet. Nem az. Az ötlet valóban elég puritán, az eredmény viszont több mint gondolatébresztő.

Thut egyetlen földrajzi helyre és az idő változására koncentrál: a hely bizonyosan akárhol lehetne, a lényeg, hogy hányféleképpen „hangozhat” egyetlen, jól körülhatárolt környezet. A zenész rengeteg nyolc percet dobhatott a kukába, hogy végül megtalálja azt a kilencet, ami a legjobban különbözik egymástól. Stefan Thut egy olyan területre állította fel térmikrofonját, ahová a természet és az urbánus környezet zajai egyaránt elhallatszódnak. (A fotó abból a pontból készült, ahonnan Thut a hangokat rögzítette.)

A darab során a madárcsicsergéstől az esőcseppeken és a harangozáson át a repülőgépek távoli zajáig a környezeti felvételek összes kliséjét hallhatjuk, de a hangsúly most nem is ezeken van. Kilenc egészen különböző tónusú hangfelvételt hallunk – ha színekkel kellene példálózni, a sötétszürkétől az aranysárgáig ível a hangulati spektrum. A hangokat ugyanazzal a felszereléssel, és ugyanazokkal a beállításokkal rögzítették, a környezet viszont minden alkalommal máshogy hangzik. A tavaszi napokon a madarak élénkebbek, vidámabban énekelnek, nyáron a rovarok ciripelésével szinte halljuk a hőséget, télen pedig a nyomasztó mozdulatlanságot lehet kiválóan érzékelni. Hihetetlen különbségek – a hely és a napszak mégis ugyanaz.

Stefan Thut ezzel a 72 perces hanganyaggal a legkevésbé sem szándékozik megváltoztatni az életünket, egy nagyon picit viszont megtanít minket arra, hogy figyelmesebben hallgassuk környezetünk hangjait. A felvétel a kitűnőnél is kitűnőbb minőségű, ezért érdemes tisztességes hangrendszeren hallgatni – ha ebből alább adunk, az körülbelül olyan, mintha egy William Turner- vagy George Inness-repró huszadik fénymásolatát nézegetnénk.

1. An Ort, 1-9 [72:00]

stefan-thut.blogspot.com
engravedglass.blogspot.com

Michael Pisaro | Greg Stuart – July Mountain

Dusted Hoffman 2010 március 16.

Engraved Glass | eg.p05 | 2010

Huszonegy percnyi csoda – környezeti felvételekre és ütősökre komponálva. Nem tévedés, komponálva. Nem rögtönözve, komponálva. Michael Pisaro ugyanis általában semmit sem bíz a véletlenre. A July Mountain kapcsán sem tette. Ilyen részletesen felépített dramaturgiájú, feszültséggel teli darabbal már nagyon-nagyon régen találkoztam. Valóságos ámulatba ejtő munka.

Michael Pisaro neve az elmúlt egy-két évben került be a szélesebb  köztudatba, főleg Jon Abbey-nek, az Erstwhile kiadó vezetőjének köszönhetően. Eleinte szkeptikusan fogadtam a lelkesedéssel túlfűtött beszámolókat, és azokat a túlzónak tetsző kijelentéseket, melyek szerint Pisaro a ma zenéjének egyik megkerülhetetlen alakja. Számos helyen lehetett olvasni: zenéje egyszerre megnyugtató és felkavaró, sok benne a csend közeli elem, mégis rengeteg akcióval bír. Kompozíciói kották mentén rendeződnek, az előadóknak mégsem szűkös a játékterük: bőséges helyet kapnak az idővel és a csendekkel való játszadozásra.

A July Mountain alapjául 20 monóban felvett környezeti felvétel szolgál, amiket 2006 és 2009 között rögzített Pisaro a kaliforniai Santa Susanna és a San Gabriel hegyekben. Az egyenként néhány perces felvételek észrevétlenül simulnak egymásba, mégpedig úgy, hogy mindig tíz hangszelet szól párhuzamosan. Az ütőhangszeres részeket a dél-kaliforniai Columbiában rögzítette utólag Greg Stuart, Pisaro egyik legmegbízhatóbb zenésztársa. A hagyományos ütősök mellett a projekt ezen részében is nagy hangsúllyal jelenik meg a természet: a dobos fahasábokat, kisebb-nagyobb ágakat, apró magvakat, bogyókat használt a felvétel során. Az ütősöket Pisaro 143 különálló részre osztotta, majd tíz réteget gyártott belőlük. Ezek a környezeti zajokhoz hasonlóan, be- és kiúszással jelennek meg a kompozícióban. Érdemes néhány pillantást vetni a July Mountain kottájára, esetleg úgy meghallgatni a darabot, hogy közben követjük a lejegyzetteket.

A darab szélsuhogással, madárcsicsergéssel, majd egy távolban elhúzó kisrepülőgép rotorjának hangjával nyit. Ilyennel már több, mint elégszer találkoztunk – legyinthetnénk. A felvételek lo-fi jellege, és az ütősök idővel beúszó fémes zaja, majd a nyolcadik perctől megjelenő – akár hatásvadásznak is titulálható – zongoraleütések azonban jelzik: itt valami nagyon is történik, és ez egyre csak fokozódik. Az egész kompozíciónak van egy szinte észrevehetetlen, nagyon lassan hömpölygő sodrása, ami miatt feszültség szökik a darabba. Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevesebb környezeti zaj, és egyre több hangszeres megoldás jelenik meg, ami egészen a July Mountain huszadik percéig tetőzik, majd onnan következik a rövid feloldás, egy egyperces levezetés, ami során a rendezett hangfolyam szépen lassan csenddé válik.

Még egyszer: huszonegy percnyi csoda. Ez a July Mountain. És most már kezdem érteni, miért is beszélnek Michael Pisaro zeneszerzői tehetségéről szuperlatívuszokban.

(A lemez 3 hüvelykes cd-r formátumban jelent meg, a kis korongot egy hagyományos méretű képeslapra erősítették. Kiadója a brit zenész, Jez Riley French Engraved Glass nevű mini labelje, ami szigorúan limitált példányszámmal hozza ki lemezeit. A July Mountainból 50 másolat készült, és az első olyan kiadványuk, amelynek minden kópiája a megjelenés után néhány hónappal gazdára talált.)

Wallace Stevens: July Mountain (1955)

We live in a constellation
Of patches and of pitches,
Not in a single world,
In things said well in music,
On the piano and in speech,
As in the page of poetry-
Thinkers without final thoughts
In an always incipient cosmos.
The way, when we climb a mountain,
Vermont throws itself together.

1. July Mountain (For Field Recordings And Percussion) [21:00]

michaelpisaro.blogspot.com
engravedglass.blogspot.com

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

Paulina Owczarek és Sőrés Zsolt duója a MÜSZI-ben

Juhász László
2016. január 4.

Mediawave 2013: Gush, Dangerous Musics és a többi

Juhász László
2013. április 27.

Két újabb Brötzmann-újrakiadás bakeliten

Juhász László
2012. július 1.

rubik.erno.quintet – Telling Tales: Live At JazzaJ

Lenkes László
2014. március 9.

Japán újzenei fesztivál a hajón

Juhász László
2010. október 26.