24
February, 2017
Friday
Ictus | ICTUS 178 | 2016 Ahogy John Zorn írja a kiadvány fülszövegében, ez a negyven ...
Nur/Nicht/Nur | 116 06 15 | 2016 Strom. A szó egyrészt elektromosságot jelent németül, másrészt pedig ...
RareNoise | RNR061 | 2016 Három unortodox és meglehetősen radikális zenész munkáját kapjuk két különálló, mégis ...
Fou | FR-CD 18 | 2016 Daunik Lazro '85-ben megjelent Sweet Zee című albumának B oldalán ...
Clean Feed | CF373CD | 2016 Pascal Niggenkemper német-francia nagybőgős legújabb szextettjének bemutatkozó munkája az idei ...
Neurot | NR098 | 2016 Két nagyon nyers és nagyon radikális zenekar uniója jött létre ...
Triple Bath | TRB​.​042 | 2014 Miguel A. García baszk elektronikus zenész és Javier Pedreira ...
Trost | TR 137 | 2015 Sven-Åke Johansson svéd ütőhangszeres-zeneszerzőt valószínűleg legkevésbé a provokáció és a ...
Improvising Beings | ib33 | 2015 876 lehetne akár Rilai Szent János vagy I. Henrik német ...
GOD | GOD 33 | 2015 Már az albumot kézbe véve érződött a jóleső monokromitás és ...
Hideous Replica | HR4 | 2014 A legéleterősebb gondolat, ami az album meghallgatása után megmaradt bennem, ...
Soft | ST008 | 2015 A francia Saåad duóformáció 2010 óta tizenöt albumot jelentetett meg limitált ...
Emanem | EMANEM 5036 | 2015 Az idő próbája. Sokszor emlegetjük ezt, és még többször vagyunk ...
Lengua De Lava | Lava004CD | 2015 Három kazettakiadvány után itt a Lengua De Lava első ...
Creative Sources | cs322 | 2015 Berlinből érkezett a francia Justin Lépany első szólólemeze, amit a ...
Creative Sources | cs314 | 2015 Közönséges zene - a szó egyszerű, szerény, és a legkevésbé ...
Two Rivers | 003 | 2015 Sombersault - azaz szaltó. Ha létezik hivatalos definíció, akkor az ...
Nueni | NUENI #003 | 2014 Bryan Eubanks legújabb szólómunkája a berlini Nueni kiadó negyedik, már-már ...
Corvo | core 008 | 2014 „A zajok változatossága végtelen. Ma, ha hozzávetőleg ezer különböző masinával ...
Intonema | int012 | 2014 Andrey Popovskiy szentpétervári kísérleti zenész debütáló szólóalbuma a helyi Majakovszkij Központi ...
Hermes' Ear | aSB/HE 001 | 2014 Keith Rowe Megfestett események (Malované eventy) című brnói szólókiállításának ...
Humbler | humbler-001 | 2014 A San Francisco-i Street Priest trió debütáló kiadványa elektroakusztikus hangok zűrös ...
Nueni | NUENI #001 | 2013 A katalán Lali Barrière és a baszk Miguel A. García ...
Kye | KYE 30 | 2014 Rövidebb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag két hete forog a nappalimban ...
Nueni | NUENI #000 | 2012 Jobb későn, mint soha - ahogy mondani szokás, ugye. Most ...
Confront | ccs 28 | 2014 Mindig érdekes olyan koncertfelvételt tartalmazó albumot kézbe venni, aminek a ...
Corvo | core 007 | 2014 És amikor már azt gondoltam, hogy Sophie Agnelnek, Nusch Werchowskának, ...
Creative Sources | cs253 | 2014 Nyolc akusztikus improvizáció. Nyolc előzékeny és végeredményében kellemes, könnyen hallgatható ...
Intonema | int011 | 2014 A Teni Zvuka kísérleti zenei fesztivált 2010 óta szervezi Szentpéterváron az ...
Intonema | int010 | 2013 Rögtön az elején leszögezhetjük: se nem hitvány, se nem kretén a ...

Evan Parker | Andrea Centazzo – Duets 71977

Juhász László 2016 december 10.

Ictus | ICTUS 178 | 2016

Ahogy John Zorn írja a kiadvány fülszövegében, ez a negyven éve rögzített, majd évtizedeken át elveszettnek hitt koncertfelvétel ma is éppen olyan frissen és izgalmasan szól, mint a felvétel napján. A Duets 71977 Evan Parker és Andrea Centazzo legelső, történelmi jelentőségű találkozását dokumentálja; és hiába telt el közel négy évtized a koncert és annak megjelentetése között, most kiderült, a brit szaxofonos és az olasz ütős zenéje időn, műfajokon és stílusokon ível át, együttműködésük egy minden kétséget kizáróan időtlen varázslat, a maga nagybetűs tisztaságával, igazságával, szépségével.

1977 fontos éve volt Centazzonak. Egy évvel korábban, akkori feleségével, Carla Luglival megalapította az Ictus hanglemezkiadót, ami a fáma szerint csak azért jött létre, hogy Andrea Centazzo megjelentethesse a Steve Lacy-vel közösen felvett Clangs albumot. Aztán a kiadóval és debütáló megjelenésével egy négy évtizede tartó pályafutás vette kezdetét: rögtön a következő esztendőben olyan alapvetések kerültek rögzítésre és láttak napvilágot, mint a Derek Bailey brit gitárossal közös Drops, a Pierre Favre svájci dzsesszdobossal felvett Dialogues, valamint az Evan Parkerrel és Alvin Currannel rögzített Real Time, ami később többféle kibővített változatban is megjelent. ’77 talán Centazzo legaktívabb és legsikeresebb éve volt: sikerült Olaszországba csábítania az európai improvizációs zene legfontosabb hangszereseit, akikkel aztán keresztül-kasul végigkoncertezte az országot.

A hetvenes évek legvégén Centazzo New Yorkba költözött, ahol a manhattani Lower East Side akkoriban kibontakozó zenei avantgárd mozgalmának egyik meghatározója volt Toshinori Kondo, John Zorn, Tom Cora és Eugene Chadbourne társaságában. A nyolcvanas évek közepén a Nyugati parton, egészen pontosan Los Angelesben telepedett le, majd nem sokkal később hátat fordított a rögtönzésnek, és idejét a zeneszerzésnek és a vizuális művészeteknek szentelte. Operákat, szimfóniákat írt, videófilmeket rendezett, multimédiás szólókoncerteket adott – és emellett életben tartotta a kisebb-nagyobb hullámvölgyeket megjárt Ictus kiadót, ami idén áprilisban ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját.

Az Ictus egyik legutóbbi kiadványa ez a nemrégiben felfedezett, hat részre tagolt felvétel, amit 1977 júliusában rögzítettek részben egy San Marcello-i koncerten, részben pedig Centazzo pistoiai házistúdiójában. A borítón nincs jelölve, hogy melyek a koncert- és melyek a stúdiófelvételek, ám az atmoszférából érződik, hogy az anyag túlnyomó részét közönség előtt dokumentálták. Érdekes hallani, hogy az egyórás korongon már megjelennek azok a védjegyek, amik később meghatározták a hangszereseket: Centazzo olykor-olykor elektronikát is használ, Parkernál pedig már ott van a körkörös légzési technikával elért multifónikusság, ami később a szaxofonos Monoceros című mesterművén csúcsosodott ki.

Aki a két zenész első találkozásától udvarias puhatolózásra, kölcsönösen illedelmes vizsgálódásra számít, az itt csalódni fog: Evan Parker és Andrea Centazzo a legelső hangok után rögtön a dolgok sűrűjébe vetik magukat és finomkodás nélkül, megsebzett vadállatokként túrják fel a színpadot. A szinte telepatikus összjáték az első pillanattól parádésan működik, hangszeres párbeszédük végtelenül ösztönös, és jól hallhatóan meghökkentő mód indulatos. A belső- és a hátsó borító mellékel egy-egy fotót a San Marcello-i fellépésről, amik tanúsága szerint az ütős nem csak a különböző méretű tamok, cinek és gongok sokaságával kibővített, a konvenciókra fittyet hányva összeállított dobfelszerelésén játszik, de a színpad szélén elhelyezett, földre fektetett fémtálakon és apró gongokon is. Ha létezik olyan mondás, amely szerint minden dobos ütőhangszeres, de nem minden ütőhangszeres dobos, az Centazzora hatványozottan igaz. Andrea Centazzo több mint dobos, ugyanis.

Minimum örvendetes fordulat, hogy felszínre bukkant ez a felvétel, ami ugyan egy megkésett, ám igen hangsúlyos adalék a legendás ’77-es esztendőhöz. Érezhetően kulcsponti időszaka ez Centazzo pályájának, amit az is kiválóan bizonyít, hogy az olasz ütőhangszeres most egy szintén évtizedek óta elveszett hangszalagot próbál felkutatni, ami egy ugyancsak 1977-es, Derek Bailey-vel közös milánói koncert felvételét tartalmazza. Könnyen megeshet, hogy itt is egy első találkozásról van szó, hiszen a legendás Drops albumot egy héttel a milánói fellépés után rögzítették. Réménykedjünk benne, hogy valamilyen úton-módon előkerül az a szalag is, addig viszont itt van nekünk a Duets 71977, ami nem csak az európai improvizációs zene hőskorának egy fontos dokumentuma, de ma is abszolút frissességgel és mindent elsőprő lendülettel szólal meg.

1. Duets 71977 #1 [10:05] 2. Duets 71977 #2 [11:03] 3. Duets 71977 #3 [12:17] 4. Duets 71977 #4 [11:30] 5. Duets 71977 #5 [5:53] 6. Duets 71977 #6 [7:12]

evanparker.com
andreacentazzo.com
ictusrecords.com

Legutóbbi kommentek

Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.

Legutóbbi kommentek

A NotTwo őszi újdonságai

Juhász László
2011. október 25.

Új lemezhármassal tért vissza a Bombax Bombax kiadó

Juhász László
2015. február 23.

John Zorn – Masada Guitars

Juhász László
2003. szeptember 13.

Matt Weston – Not To Be Taken Away

Dusted Hoffman
2008. október 5.