Sonargemeinschaft | Fred Frith – Drift
Poise | edition 15 | 2008
A Drift két hosszabb tételből összeállított egész. Mindkét felvétel egy közös koncert eredménye, amelyet még 2007-ben a kölni Loftban adott elő a német Sonargemeinschaft duó Fred Frith gitáros közreműködésével. A Sonargemeinschaftot Dirk Raulf szaxofonos és Frank Schulte elektronikus hangszereken játszó zenész alkotják.
A huszonhét perces Elsewhere a szaxofon szabad futamairól szól, amelyet halkabb, akusztikusnak tűnő csilingelések, koppanások támogatnak, illetve huzamosabb ideig egy halkabb vezérritmus szól a fúvós hangszer mögött. A szabad dzsesszes, őrült szaxofonjáték valahol a kilencedik perc tájékán, a csendet súroló halk huhogásokkal nyugszik le. Ez a visszafogottabb részlet rendszertelenül és szépen folyó hangok dialógusával keveredő lassú szaxofondallamokkal folytatódik a tizennyolcadik percig, ekkor mintha egy új dal kezdődne, hirtelen elindul egy szintén elektronikus ritmus, de továbbra is a háttérben marad, majd arra fújja rá továbbra is szaxofonszólóit Dirk Raulf. Egymást váltó részekből álló dinamikus anyag ez a majd félórás zenei kísérlet, amelyet a főszerepben lévő szaxofonjáték fog össze. Erre tesz a végén pontot a le nem vágott taps – amelyhez én is mindenképpen csatlakoztam volna, ha Kölnben lettem volna azon az estén.
Ugyancsak Dirk Raulf szaxofonjátéka van előtérben a második, All Aboard című szerzeményben is, azzal, hogy most már, mint ahogy jelzi a cím is, mindenki a fedélzeten van: Raulf és Schulte mellett Frith is részt vesz a játékban. Alapvetően egy hangömlésszerű, elektronikából álló folyam hallatszik a szaxofon szabad játéka alatt, amely szaxofon itt is egy picit mintha előrébb volna tolva az alatta folyó elektronika és gitár közös játékától. Csak valamikor a hatodik-hetedik perc után vehetőek ki először Fred Frith gitárhangja is. Viszont innentől a szaxofon visszavonul, és a három zenész szabad kommunikációja veszi kezdetét. Mindenféle látszólag összeegyeztethetetlen zajok, zörejhangok működnek közre, játszanak egybe, válnak eggyé a legkülönfélébb módokon. Gitárcsapkodás, húrsimogatás, szaxofonsipítás, szaxofonnyögés, elektronikus pöntyögés, majd hirtelen halk, torzított gitárdrone folyik be és szaxofonhangok szaggatnak rá, elektronikus hangok, kalimpálások hallatszanak, majd egy mély szaxofonbőgős enyhülés. Aztán gitárnyögés, bús fúvós-szólózás, ami lassú, de kifejezett dzsessz-szerű szólóba ömlik át, míg az elektronika és a gitár egymással ölelkeznek halkan, valahol a hátsó sorokban, aztán további kalimpálás, halk, éppen hogy csak kivehető tompa dobbantások… és így sorban, sok apró zörej és zaj keveredik remekül több percen át. Valahol a huszonkettedik perc tájékán lehet Fred Frith gitárjátékára felfigyelni, ami izgalmassá teszi a szaxofon-gitár dialógust, viszont ugyanazzal vagyok kénytelen zárni a bekezdést, amivel kezdtem fentebb: az szűrhető le mindjárt a kiadvány első hallgatása után, hogy a szaxofonos Dirk Raulf játéka áll az első pillanattól kezdve a lemez végéig az előtérben. Hogy ez tudatos megoldás-e vagy sem, nem tudjuk. Viszont számomra semmiféleképpen nem okoz gondot, sőt.
Magas szintű összjáték, három kiemelkedő zenész, élvezetes kiadvány.
1. Elsewhere [27:28] 2. All Aboard [40:48]
Az Improv.hu online zenei magazin 2002-es indulásakor napjaink kreatív, főként rögtönzött módon születő zenéinek - lemezkritikákon, koncertbeszámolókon, galériákon vagy éppen interjúkon keresztül való - szubjektív bemutatását tűzte ki céljául. A magazin 2005 tavaszától 2010 nyaráig, majd 2013 júliusától újraindulva heti rendszerességű rádióműsorral jelentkezik Szeged első és egyetlen közösségi rádiójában; 2007 ősze óta pedig alkalmanként improvizációs esteket szervez a szegedi Grand Café mozitermébe, a Régi Zsinagóga patinás épületébe, valamint a Jazz Kocsmába.
